Otaku

Ebben a szócikkben a japán nevek magyaros átírásban és keleti névsorrendben szerepelnek.
Anime és manga
Anime

Története •  Vállalatok •  Animeipar
OVA •  ONA
Fansub •  Fandub
Leghosszabb sorozatok

Manga

Története •  Kiadók
Scanlation •  Dódzsinsi
Nemzetközi piac
Leghosszabb sorozatok
Mangaka (Lista)

Célközönség szerinti csoportosítás

Kodomo •  Sónen •  Sódzso •  Szeinen •  Dzsoszei

Egyedi műfajok

Mecha •  Szentai •  Mahó sódzso •  Slice of life •  Hárem •  Eccsi •  Sónen-ai •  Sódzso-ai •  Hentai (Jaoi •  Juri •  Sótacon •  Lolicon •  Toddlercon •  Futanari •  Ero guro) •  Progresszív

Rajongói közösség

Találkozók •  Klubok •  Cosplay •  Anime Music Video •  Otaku •  Jaoizmus

Általános

Kifejezések listája •  Stíluselemek •  Cenzúra

Sablon:Anime és manga
  • m
  • v
  • sz

Az otaku (おたく/オタク) japán kifejezés, mellyel a bizonyos dolgokért (legfőképpen a mangákért és az animékért) túlzott mértékben rajongó embereket illetik.[1]

Eredete

Az otaku, mint kifejezés, a "másik személy háza, családja" jelentésű szóból (お宅, otaku) ered. Ezzel a jelentéstartalommal tiszteletteljes előtagként használják második személyben, tehát a jelentése voltaképpen "Ön", "Önök". Az 1982-ben vetített Macross animében Lynn Minmay ebben az értelemben használta a kifejezést.[2][3]

A modern szlengben a szót már vagy kizárólag hiragana (おたく), vagy katakana (オタク, vagy ritkábban ヲタク) írásjegyekkel írják, legelterjedtebb írásmódja azonban a rómadzsi otaku. Ebben a formában az 1980-as években Nakamori Akio humorista-író terjesztette el. 1983-as sorozata, "Az Otaku vizsgálata" (『おたく』の研究 "Otaku" no Kenkjú), melyet a Manga Buricco magazinban jelentetett meg, már a kellemetlenkedő rajongókat nevezte így. Mindeközben animátorok, mint Mikimoto Haruhiko és Kavamori Sódzsi az 1970-es évek végétől kezdve szólították egymást így, a tiszteletiség jelzőjeként. Mivel azonban a rajongók is, helytelenül, gyakran használták egymás közt ezt a kifejezést, Nakamori úgy döntött, hogy ezt a jelzőt fogja rájuk aggatni.[3]

Egy másik lehetséges forrás Arai Motoko sci-fi-író, aki a műveiben gyakran használta a kifejezést, mint megszólításhoz kapcsolódó szót, s azt később a rajongói is átvették.

1989-ben Macsijama Tomohiro megírta az "Otakuk könyvét" (おたくの本), amely végül a szubkultúra felkapottságához és a kifejezés elterjedéséhez vezetett. Ezt nagyban segítette az is, hogy szinte ugyanekkor tartóztatták le Mijazaki Cutomut, aki mint a "gyilkos otaku" volt közismert.

Jelentése Japánban

Akihabara az otakuk egyik fő találkozóhelye Japánban

A modern japán szlengben az otaku jelentése hasonlít a magyar "kocka" kifejezéshez. Gyakorlatilag bármilyen hobbihoz, érdeklődési körhöz, elfoglaltsághoz kapcsolható, férfiakra és nőkre egyformán. Ennek megfelelően vannak altípusaik, például a reki-dzso olyan női otakut jelent, akit különösen érdekel a japán történelem. A leggyakrabban azonban szinte kizárólagosan a manga és az anime rajongóit nevezik így. Japánban ennek ellenére a szónak negatív jelentéstartalma az elsődleges: a különféle dolgok iránti beteges rajongást nevezik ennek. Ide vonhatóak olyan szélsőséges esetek is, mint amikor valaki például szerelmes lesz a dakimakurájába (anime-alakot ábrázoló testpárna), Közös bennük, hogy ezek mind olyan személyek, akik részben vagy egészben elszakadtak a valóságtól, és csak hobbijuknak élnek.[4][5]

A negatív jelentéstartalom ellenére az otaku-lét hatalmas üzlet Japánban. Tokió Akihabara városrésze kifejezetten az ő szórakoztatásuk céljára alakult ki.

Japánban szégyennek tartják azt, aki otaku, pejoratív kifejezésként használják.[6]

Jelentése külföldön

Az otaku szó Japánon kívül elsősorban a manga és az anime rajongóit jelenti, de kapcsolódik a Japán iránt rajongó emberekhez is. A kifejezés azonban itt is bír egyfajta mögöttes negatív jelentéstartalommal, és sztereotip jelleggel kategorizál.

Negatív hatások

Bár az otakuk túlnyomó többsége ártalmatlan, legfeljebb a hobbijukat túlzásba vivő személyek, adott esetben a viselkedésük áthajolhat antiszociálisba, és egészen extrém esetek alakulhatnak ki. Ilyen például a hikikomorik tábora, akik teljes egészében bezárkózva, a társadalomtól elszigetelten élnek, legfeljebb beszűkült érdeklődésük tárgyával törődve. Néhány, a média által felkapott, beteges hajlamú bűnelkövetőt is otakunak neveztek, amely ezen egyének zárkózott, emberkerülő magatartására, valamint szokatlan érdeklődési körükre utalt.

Jegyzetek

  1. Otaku mit jelent pontosan? (magyar nyelven). Gyakorikerdesek. (Hozzáférés: 2024. május 6.)
  2. Az EX Taishuu magazin 2006. májusi száma
  3. a b オタク市場の研究(Otaku Sidzsó no Kenkjú), 野村總合研究所(Nomura Kutatóintézet), ISBN 978-986-124-768-7
  4. Otaku: Is it a dirty word?. cnnblogs.com. [2013. május 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 8.)
  5. Japan’s 2-D Lovers: Falling In Love with a Body Pillow. gizmodo.com. (Hozzáférés: 2013. február 8.)
  6. Answerman - Why Is It Socially Unacceptable To Be An Otaku In Japan? (angol nyelven). Anime News Network. (Hozzáférés: 2020. november 13.)
Sablon:Japán szubkultúrák
  • m
  • v
  • sz
Japán szubkultúrák
Szubkultúrák
Kulturális jelenségek
Sablon:Japán társadalmi kifejezések
  • m
  • v
  • sz
Japán társadalmi fogalmak és értékek
Szociokulturális értékek
Esztétika
Kötelezettség
  • Gimu
  • Giri
  • Giri choco
  • Honmei choco
  • Nindzsó
Embertípusok
Nemzetközi katalógusok
  • GND: 7698432-1
  • NKCS: ph1079536
  • KKT: 01163039
  • Anime és manga Anime- és mangaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap