Kóti Árpád

Kóti Árpád
Életrajzi adatok
Született	1934. november 15.[3] Bucsa
Elhunyt	2015. április 26.[1] (80 évesen) Debrecen[2]
Sírhely	Debreceni köztemető
Házastársa	Kóti Ildikó
Gyermekei	ifj. Kóti Árpád (1966) Kóti László (1969)
Pályafutása
Iskolái	Színház- és Filmművészeti Főiskola
Aktív évek	1958–2015
Díjai
Kossuth-díj	2014
Jászai Mari-díj	1978
Kiváló művész	2001
Érdemes művész	1985
További díjak	A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1995)
IMDb-adatlapja PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Kóti Árpád témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kóti Árpád (Bucsa, 1934. november 15. – Debrecen, 2015. április 26.) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész, a debreceni Csokonai Színház örökös tagja, Debrecen díszpolgára.

Életút

1954-ben Kiskunfélegyházán, a Tanítóképző Testnevelési Szaktanítói tagozatán (Testnevelési Gimnázium), testnevelési-szaktanítói oklevelet szerzett.^{[Mj. 1]}

Magyartanára, Illéssy István inspirációjára kezdett el versmondással foglalkozni. A megyei szavalóverseny megnyerése után Illéssy egyértelművé tette számára, hogy neki színésznek kell lennie. Ennek ellenére a színművészeti mellett a Testnevelési Főiskolára és a soproni erdőmérnöki karra is jelentkezett. Mindhárom helyre felvették. A színművészetit választotta, mivel azt gondolta, ott kell a legkevesebbet tanulni. Úgy lett a főiskola hallgatója, hogy előtte egyetlen színházi előadást sem látott.

A főiskolán 1958-ban végzett, de diplomáját nem vehette át.

Első szerződése szűkebb pátriája – Békés megye – alig egy éve alakult színházához kötötte. Két évadot töltött Békéscsabán, az Optimista tragédia konzul szerepében mutatkozott be a Jókai Színház közönségének. A premier időpontja: 1958. november 6..

1960-ban néhány társával együtt Egerbe szerződött. Itt az Úri muri Bolha Pista szerepében debütált.

Egy szezon után Veszprémbe költözött, a Petőfi Színházban, a Fogadósné című Goldoni-darabban ismerhette meg a közönség.

Egy évvel később már a szolnoki teátrum, a Szigligeti Színház tagja. A Tisza parti városban A tizenegyedik parancsolat című Mesterházi Lajos-drámában mutatkozott be.

Öt szezon alatt négy színházban játszott. A nagyobb feladatok reményében, 1963-tól már Debrecen a játszóhelye. 1963. szeptember 23-án láthatta először a cívis város közönsége. A Debreceni Csokonai Színházban, Lengyel György rendezte Shaw-darabot, a Szent Johannát. A címszereplő Tóth Judit, valamint a vidéki színjátszás nagyjai mellett, később országos hírnevet szerző fiatalok partnere lehetett, egy újabb epizódszerepben, La Hire kapitányt alakította.

A cívis városban – az előző évek tapasztalatai ellenére – váratlanul lehorgonyzott. Csak néhány kivétel erősítette a szabályt. Egy félszezonban Kaposváron, vendégként négyszer Egerben^{[Mj. 2]} és néhány nyári szabadtéri (Gyula, Zsámbék, Szentendre) szerep megformálójaként találkozhattunk nevével más társulat, alkalmi formáció színlapján.

Debrecenben is elsősorban drámai karakterszerepek alakítója. Hat év után osztották rá az első főszerepet.^[5] Hasonló elosztásban kapott további címszerepeket (Ványa bácsi,^{[Mj. 3]} Lear király,,^{[Mj. 4]} Márton partjelző fázik, Dundo Moraje, Károli Gáspár).

Munkásságát több szakmai kitüntetéssel ismerték el. Általános vélemény: Kóti Árpád a legszebben, legtermészetesebben beszélő magyar színészek egyike. Mindezek ellenére – a vidéki művészpályát választók közül is – méltatlanul ritka alkalommal állhatott kamera elé. Néhány színházi felvétel mellett nem találkozhatunk nevével a Magyar Rádió, illetve a Magyar Televízió archívumában.

2011. május 2-án a Budapesten, a Thália Színházban vendégszerepelt a Csokonai Színház társulata. A Rivalda Fesztivál keretében, a 2011-es POSZT-ra is beválogatott Revizor volt műsoron. A közönséget és a kritikát is megosztó előadásban, Kóti Árpád a szolga szerepében brillírozott. Koltai Tamás így írt az alakításról:^[6]

2014. december 1-jén a nemzet színészévé választották Gera Zoltán helyére.^[7]

2015. április 11-én a Debrecen díszpolgárává választották.^[8]

2015. április 26-án Debrecenben 81. évében elhunyt.^[9]

2015. május 8-án kísérték utolsó útjára családja, barátai, művésztársai a debreceni Nagyerdei köztemetőben.^[10]

2019 novemberében, emlékére emléktáblát avattak egykori debreceni lakóhelyén.^[11]

Szerepeiből

Színház

Film

• Tűzoltó utca 25. (1973)
• Holnap lesz fácán (1974)
• Talpuk alatt fütyül a szél (1976)
• Ponyvapotting (2000)
• A szabadságharc fővárosa (2000)
• Liberté ‘56 (2007)
• A rögöcsei csoda (2013)

Televízió

• Kántor (1976)
• Megtörtént bűnügyek (1977)
• A piac (1983), Hronyecz
• Ábel az országban (1994)
• Kisváros (1996)

Kitüntetései, díjai

• Debrecen Város Csokonai-díja (1977, 2006)^[13]
• Jászai Mari-díj (1978)
• Érdemes művész (1985)
• Aase-díj (1990)
• A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1995)
• Kortárs Művészeti-díj (1996)
• Horváth Árpád-díj (1999)
• Kiváló művész (2001)
• POSZT A legjobb epizódszereplő díja^{[Mj. 6]} (2002)
• Debrecen Kultúrájáért (2005)
• Kossuth-díj (2014)
• A Nemzet Színésze (2014)
• Debrecen díszpolgára (2015)

Megjegyzések

1. ↑ A felvételire – késve – egy atlétatrikóban és egy klottnadrágban, futva érkezett. A teljes útra nem tudott jegyet váltani, így az utolsó harminchét kilométert gyalog, illetve futva tette meg. Az elkéső fiút Tulit Péter testnevelő tanár megsajnálta, felvételi nélkül felvette, és a visszaút költségeit is vállalta.
2. ↑ Egykori igazgatója, Gali László hívószavára 26 év után tért vissza ismét Egerbe.
3. ↑ Debreceni évei alatt három Ványa bácsi előadás szereplője volt.
4. ↑ A címszerepet Edmund, majd Gloster megformálása előzte meg.
5. ↑ 1996-ban már játszotta a szolga szerepét. A rendező Parászka Miklós volt.
6. ↑ A Gézagyerek című darabban nyújtott alakításért, Miske Lászlóval megosztva.

Hivatkozások

Források

• A Kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Gépészeti és Informatikai Szakképző Iskola és Kollégium weblapja^{[halott link]}
• Magyar színházművészeti lexikon
• Színházi Adattár Archiválva 2016. december 3-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Új Kortárs Magyar Színészlexikon. Magazin Holding Kft. (1999) ISBN 963-03-8462-0
• A százéves Színésziskola. Szerkesztette: Csillag Ilona. Magvető Kiadó, 1964 MA 244-1-6466
• Kritikaonline.hu: Képzeletbeli operett^{[halott link]}
• ↑ HVG tudósítása (2014. dec. 1.): MTI: Kóti Árpád lett Gera Zoltán helyett a nemzet színésze. hvg.hu. Budapest: HVG (2014. december 1.) (Hozzáférés: 2014. december 1.) arch

További információk

• Kóti Árpád a nemzet színésze lett, szinhaz.hu