Zárt lista

Választási rendszerek

Többségi rendszerek
Relatív többségi szabály Relatív többségi szavazás, blokkszavazás, pártlistás blokkszavazás Többfordulós Kétfordulós szavazás Egyenkénti kieséses szavazás Preferenciális Azonnali többfordulós szavazás (IRV), feltételes szavazat, pótszavazat Condorcet-módszer Schulze-módszer Rangsorolt párok módszere Pozíciós szavazás Bucklin-módszer Preferenciális blokkszavazás Kardinális Elfogadó szavazás Pontozásos szavazás
Arányos rendszerek
Egyéni Egyetlen átruházható szavazat Arányos elfogadó szavazás Pártlistás Legmagasabb átlag alapú módszerek: D’Hondt, Sainte-Laguë, Hungtington-Hill Legnagyobb maradék alapú módszerek: Hare, Droop, Imperiali, Hagenbach-Bischoff Egyéb Biproporcionális mandátumelosztás
Félarányos és vegyes rendszerek
Nem vegyes félarányos Egyetlen nem-átruházható szavazat Korlátozott blokkszavazás Nem kompenzációs vegyes Árokrendszer Többségi bónusz Kompenzációs vegyes Vegyes arányos rendszer Kétszavazatos töredékszavazat-visszaszámláló Egyszavazatos módszerek Magyar országgyűlési (2010−) Magyar országgyűlési (1989−2010)
Egyéb
Pártlisták Nyílt lista, Zárt lista, Helyi lista Választási rendszerek összehasonlítása Választási rendszerek országonként
Sablon:Választási rendszerek m v sz

A zárt lista a pártlistás rendszerek azon változatát írja le, ahol a választók (gyakorlatilag) csak a politikai pártok egészére szavazhatnak; így nincs befolyásuk a párt által biztosított jelöltek megválasztásának sorrendjére. Ha a választóknak lenne némi befolyásuk, azt nyílt listának neveznék. A zárt listás rendszereket általában a pártlistás arányos képviseletben alkalmazzák, de a legtöbb vegyes választási rendszer zárt listát is használ a pártlista komponensében.

A zárt listás rendszerekben minden politikai párt előre eldönti, hogy ki kapja meg az adott pártnak kiosztott mandátumokat a választásokon,^[1] így a listán a legmagasabban elhelyezkedő jelöltek általában mindig mandátumot szereznek, míg a lista másik végén álló jelöltek általában nem.

Az adott párt "vízválasztó" jelöltjei azonban abban a helyzetben vannak, hogy a párt által kapott szavazatok számától függően elveszítik vagy megnyerik a mandátumukat. A "vízszint" az a mandátumszám, amelyet egy adott párt várhatóan el fog érni. A párt által megszerzett mandátumok száma és a jelöltek pártlistán elfoglalt helyezései együttesen határozzák meg aztán, hogy egy adott jelölt kap-e mandátumot.

Zárt listás rendszerek használata

Zárt listás arányos képviselet

Algéria
Angola
Argentína
Benin
Burkina Faso
Burundi
Costa Rica
Dominikai Köztársaság
Egyenlítői-Guinea
Guatemala
Bissau-Guinea
Guyana
Hong Kong (1997-2016)
Izland
Izrael
Kambodzsa
Kazahsztán
Kelet-Timor
Kirgizisztán
Kolumbia (pártfüggő)
Moldova
Montenegró
Marokkó
Mozambik
Namíbia
Németország (vegyes arányos rendszer)
Nicaragua
Niger
Észak-Macedónia
Paraguay
Portugália
Románia
Ruanda
Szerbia
Dél-Afrika
Spanyolország
Srí Lanka
Togo
Törökország
Tunézia
Új-Zéland (vegyes arányos rendszer)
Uruguay

Zárt listás vegyes választási rendszerek

Andorra
Magyarország
Németország (vegyes arányos rendszer)
Olaszország
Oroszország
Örményország
Skócia
Tajvan
Új-Zéland (vegyes arányos rendszer)
Wales

Jegyzetek

↑ Open, Closed and Free Lists —. ACE Project. [2020. június 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. január 2.)

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Closed list című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.