Yohan Blake

Yohan Blake
Született	1989. december 26. (34 éves)[1][2] Saint James Parish
Állampolgársága	jamaicai
Foglalkozása	atléta
Magassága	180 cm[3][4]
Testtömege	80 kg[3]
weboldal facebook IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Yohan Blake témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szerzett érmek

Atlétika Jamaica színeiben Olimpiai játékok ezüst 2012, London 100 m ezüst 2012, London 200 m arany 2012, London 4 × 100 m arany 2016, Rio de Janeiro 4 × 100 m Világbajnokság arany 2011, Tegu 100 m arany 2011, Tegu 4 × 100 m Junior világbajnokság bronz 2006, Peking 100 m arany 2006, Peking 4 × 100 m ezüst 2008, Bydgoszcz 4 × 100 m

Yohan Blake (Saint James, 1989. december 26. –) olimpiai és világbajnok jamaicai rövidtávfutó.

9,69-es legjobbjával a világ második leggyorsabb sprintere 100 méteren Tyson Gay-jel egyetemben. Noha 2011 májusában 9,80-ot futott Kingstonban, ezt az eredményt 2,2 m/s-os hátszél miatt nem hitelesítették. Blake a legfiatalabb atléta, aki 10 másodpercen belül futotta a 100 métert. 19 év 196 naposan lépte át először ezt a szintet.

Blake edzője az a Glen Mills, aki jelenleg Usain Bolt segítője is, eddigi pályafutása alatt pedig olyan sikeres atlétákkal dolgozott, mint Kim Collins vagy Dwain Chambers.

Pályafutása

2005-ben hetedik lett 100 méteren az ifjúsági világbajnokságon. 2006-ban két érmet szerzett a junior világbajnokságon. 100-on harmadik lett, a négyszer százas jamaicai váltóval pedig aranyérmet nyert.

Egy év múlva 10,11-dal új junior jamaicai rekordot futott 100 méteren. A rekord a CARIFTA játékokon született, és győzelmet ért a számon.^[5]

A 2007-es junior pánamerikai játékokon Keston Bledman mögött másodikként zárt 100 méteren, a váltóval pedig harmadik lett négyszer négyszázon. 2008-ban, a lengyel Bydgoszczben rendezett junior világbajnokságon nem sikerült a címvédés a váltóval: négyszer százon ezüstérmet szerzett.

Nem sokkal a 2009-es berlini világbajnokság előtt – több honfitársával együtt – doppingügybe keveredett, szervezetében a serkentők közé tartozó metilxantinra bukkantak. Az eset miatt a jamaicai szövetség nem nevezte a világbajnokságra.^[6]

A riói olimpián olimpiai bajnok lett férfi 4x100 méteren a jamaicai váltó (Asafa Powell, Yohan Blake, Nickel Ashmeade, Usain Bolt) tagjaként.^[7]

Tegui sikerek

A tegui világbajnokságon nagy esélye nyílt az éremszerzésre 100 méteren, miután Mike Rodgers, Steve Mullings, Tyson Gay valamint Asafa Powell lemondta a részvételt. Az előfutamokból a második legjobb időeredménnyel jutott tovább, az elődöntőkben pedig egyedül ő futott 10 másodperc alatt, 9,95-dal leggyorsabbként került a döntőbe. A fináléban ettől függetlenül magasan a címvédő, egyben világcsúcstartó Usain Bolt volt a fő esélyes. Bolt azonban a kiugrott a döntő rajtjában, ami azonnali kizárást jelentett. Az újralőtt rajthoz így Blake győzelmi reményekkel állhatott oda, és végül elsőként, 9,92-os eredménnyel futotta le a távot. A második helyezett Walter Dixet 0,16 másodperccel, a bronzérmes Kim Collinst 0,17 másodperccel előzte meg.^[8]

Blake tagja volt a négyszer százas jamaicai váltónak is. A döntőben Nesta Carter, Michael Frater és Usain Bolt társaként futott, négyesük pedig 37,04-os új világrekorddal aranyérmes lett.^[9]

Egyéni legjobbjai

Versenyszám	Időredmény	Szélsebesség	Helyszín	Dátum
Szabadtér
100 méteres síkfutás	9,69 s	-0,1 m/s	Lausanne	2012. augusztus 23.
200 méteres síkfutás	19,26 s	+0,7 m/s	Brüsszel	2011. szeptember 16.
Fedett pálya
60 méteres síkfutás	6,78 s	–	New York	2008. február 1.

Jegyzetek

Források

• Profilja az IAAF honlapján (angolul)
• Profilja az all-athletics.com honlapon Archiválva 2012. augusztus 5-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)
• Profilja a tilastopaja.org honlapon (angolul)
• Yohan Blake profilja az Olympedia oldalán (angolul)