William Makepeace Thackeray

William Makepeace Thackeray
Született	1811. július 18.[1][2][3][4][5] Kolkata[6]
Elhunyt	1863. december 24. (52 évesen)[1][7][2][3][4] London
Álneve	Michael Angelo Titmarsh George Fitz-Boodle Ikey Solomons
Állampolgársága	brit
Házastársa	Isabella Gethen Creagh Shawe (1837–)[8][9]
Gyermekei	Anne Isabella Thackeray Ritchie Harriet Stephen Jane Thackeray
Szülei	Anne Becher Richmond Thackeray
Foglalkozása	író regényíró prózaíró
Iskolái	Trinity College Charterhouse School Cambridge-i Egyetem
Sírhelye	Kensal Green Cemetery[10]
Írói pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Jellemző műfajok	szatíra regény esszé
Fontosabb művei	Hiúság vására The Luck of Barry Lyndon
William Makepeace Thackeray aláírása
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz William Makepeace Thackeray témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

William Makepeace Thackeray (Kalkutta, India, 1811. július 18. – London, 1863. december 24.) angol író.

A világirodalom egyik legjelentősebb írója. Angol regényíró a 19. századból. A maga korában roppant népszerű művei a kapitalizmus életformájának, erkölcseinek kegyetlen szatírái. Legjelentősebb művének, a Hiúság vásárának hősnője, Rebecca (Becky) Sharp, az egyik legvonzóbb szélhámos valamennyi irodalmi hős közül.

A sznob kifejezés mai értelme tőle származik.

Élete

William Thackeray az indiai Kalkuttában született, ahol apja, Richmond Thackeray vezető tisztséget töltött be a Brit Kelet-indiai Társaságnál. Anyja, Anne Becher (1792–1864), Harriet és John Harman Becher második gyermeke, szintén a Társaságnál volt írnok.

Művei

• Catherine (Catherine), 1839
• A nagy Hoggarty gyémánt (The great Hoggarty Diamond), 1841
• Sznobok könyve (The Book of Snobs), 1846
• Hiúság Vására (Vanity Fair), 1848
• Pendennis története, 1850
• Nemes Barry Lyndon úr emlékiratai (The Luck of Barry Lyndon), 1856
• Az özvegy Lovel (Lovel the Widower), 1860
• Henry Esmond története (The History of Henry Esmond), 1862
• A virginiai testvérek (The Virginians)

Magyarul

1919-ig

• M. Vilmos Thackeray: Hiúság vására, 1-3.; ford. Sükey Károly; Récsi, Pest, 1853
• Esmond Henrik, Anna királynő ő felsége ezredesének önéletirata, 1-2.; ford. Szász Károly, Szász Béla; Kisfaludy Társaság, Pest, 1862
• A négy György. Kor-rajzi képek az angol udvari és városi életből; ford. Szász Béla; Ráth, Pest, 1867
• Thackeray víg elbeszélései, 1-2.; ford. Balázs Sándor; Kisfaludy Társaság, Pest, 1869–1870
• Pendennis története, jó és balszerencséje, barátjai és legnagyobb ellensége, 1-4.; ford. Fáy J. Béla; Légrády, Bp., 1876-1877
• Titmarsh Sámuel históriája. Regény; ford. ifj. Szinnyei József; Athenaeum, Bp., 1876
• M. Vilmos Thackeray: Hiúság vására. Regény hős nélkül, 1-2.; ford. Récsi Emil; Franklin, Bp., 1888
• A négy György. Korrajzi képek az angol udvari és városi életből; ford. Szász Béla; Ráth, Bp., 1893 (A magyar nemzet családi könyvtára)
• Hiúság vására, 1-2.; ford. Gineverné Győry Ilona; Révai, Bp., 1905 (Klasszikus regénytár)
• Titmarsh Sámuel története vagy A nagy Hoggartygyémánt. Elbeszélés; ford. Halasi Andor; Athenaeum, Bp., 1919

1920–1944

• Hiúság vására. Regény, amelynek nincs hőse, 1-2.; ford. Salgó Ernő; Az Est–Pesti Napló, Bp., 193? (Filléres klasszikus regények)
• A sznobok könyve; ford. Gál Andor, bev. Császár Elemér; Franklin, Bp., 1930 (Élő könyvek. Külföldi klasszikusok)
• Hiúság vására, 1-2.; ford. Devecseri Emilné Guthy Erzsi; Grill, Bp., 1943 (Grill klasszikus regényei)
• A hiúság vására. Regény hősök nélkül, 1-2.; ford. Vas István, bev. Schöpflin Aladár; Franklin, Bp., 1943 (A regényírás mesterei)

1945–

• Henry Esmond története. Regény; ford., bev. Vas István; Szépirodalmi, Bp., 1952
• A nagy Hoggarty gyémánt. Regény; ford. Vas István; Szépirodalmi, Bp., 1954 (Olcsó könyvtár)
• Nemes Barry Lyndon úr emlékiratai; ford. Rákosi Zoltán, jegyz. András László; Új Magyar Kiadó, Bp., 1956
• A virginiai testvérek. Regény, 1-2.; ford. Vas István, jegyz. Gyárfás Endre; Európa, Bp., 1962
• Sznobok könyve; ford. Illés László, jegyz. Kovács Endre, ill. a szerző; Európa, Bp., 1963
• Hiúság vására. Tragikomédia; William Thackeray Vanity fair c. regényét színpadra alkalmazta I. V. Iljinszkij, ford. Csoma Sándor; Színháztudományi Intézet, Bp., 1964 (Világszínház)
• Egy kisdiák emlékei; ford. Ruttkay Kálmán; in: Hagyomány és egyéniség. Az angol esszé klasszikusai; vál. Európa Könyvkiadó munkaközössége, közrem. Ruttkay Kálmán, Ungvári Tamás, utószó Abody Béla, jegyz. Abádi Nagy Zoltán; Európa, Bp., 1967
• Pendennis jó és rossz sorsának, barátainak és legnagyobb ellenségének története, 1-2.; ford. Göncz Árpád; Európa, Bp., 1972 (A világirodalom remekei 4.)
• Kisregények; ford. László Balázs, Vas István, Szilágyi Tibor, jegyz. Ruttkay Kálmán; Magyar Helikon–Európa, Bp., 1973 (William Makepeace Thackeray művei)
• A Newcome család, 1-2.; ford. Róna Ilona, versford. Petra-Szabó Gizella, jegyz. Ruttkay Kálmán; Magyar Helikon–Európa, Bp., 1974 (William Makepeace Thackeray művei)
• A rózsa és a gyűrű meséje; ford. Korda István; Creanga, Bukarest, 1974
• A rózsa és a gyűrű; ford. Apostol András; Móra, Bp., 1978
• Sznobok könyve. Esszék, vázlatok, levelek, 1-2.; ford. Bart István et al., versford. Ferenc Győző, vál. Ruttkay Kálmán; Magyar Helikon, Bp., 1979 (William Makepeace Thackeray művei)

Jegyzetek

További információk

• OSZK
• Literatura
• Művei
• Művei a MEK hasábjain

Ez az irodalmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

Ez az angol személy életrajzát bemutató lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!