Wechselman Ignác

Wechselman Ignác
László Fülöp Elek: Wechselman Ignác portréja, 1894
Született	1828. szeptember 22.[1] Mikołów
Elhunyt	1903. február 17. (74 évesen)[1] Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	építész filantróp
Iskolái	Bécsi Műszaki Egyetem
Kitüntetései	Osztrák Császári Vaskorona-rend
Sírhelye	Salgótarjáni utcai zsidó temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Wechselman Ignác témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Lovag Wechselman Ignác, olykor Wechselmann formában is (Nicolaj, 1828. szeptember 22. – Budapest, 1903. február 17.) zsidó származású magyar műépítész és filantróp.

Élete

Berlinben és Bécsben tanult és 1856-ban Budapesten telepedett le, ahol Ybl Miklós kompozícióit javarészt ő juttatta kivitelre. Így az ő művei: a várkerti építkezés, a vámpalota, a régebbi egyetemi épületek és az egyetemi könyvtár stb. Nevét jobban megörökítette végrendeletével, amelyben a róla elnevezett vak gyermekek intézete részére 1.400.000 koronát adományozott, azzal a kikötéssel, hogy az intézetbe felerészben zsidó, felerészben keresztény gyermekek veendők fel. Ugyancsak végrendeletileg két millió koronát hagyott tanítói segélyezésre s ebből is zsidó és keresztény tanítók egyformán részesedtek. A Wechselman-féle Vakok Intézete 1926-ban a Bethlen-térre költözött, mert a pénzelértéktelenedés következtében nem tudták azt eredeti alakjában fenntartani s mások nem gondoskodtak a nemeslelkű alapítvány pótlásáról. Az eredeti Wechselman-intézet általa alapított palotáját eladták (ma: Mozgásjavító Általános Iskola).

A Salgótarjáni utcai zsidó temetőben helyezték örök nyugalomra. Síremlékét Alpár Ignác tervezte.^[2]

Ismert épületei

• 1866: Concordia-malom, Budapest Soroksári út 24.^[3]
• 1866: a Pannónia-malom kazánháza, Budapest, Kárpát utca 1-7.^[4]
• 1867: a Pannónia-malom szivattyúháza, Budapest, Kárpát utca 1-7.^[4]
• 1867: Első Magyar Gépgyár Rt. telephelye, Budapest, Váci út 48. / Visegrádi u. 50-56. (elbontották)^[5]
• 1867: Unió Gőzmalom Rt. telep (beleértve a malmot is), Budapest, Visegrádi u. 5-7. / Katona József u. 2. (elbontották)^[5]
• 1867: istálló és kocsiszín a Haggenmacher (Árpád) Gőzmalom Rt. telepéhez, Budapest, Szent István körút 18-22. / Visegrádi u. 2-4. (elbontották)^[5]
• 1867: fafűrészelő gyárhoz gőzgép és gépház, Budapest, Pozsonyi út 51-57. / Victor Hugo u. 43-45. (elbontották)^[5]
• 1868: Parkettagyár és gőzfűrésztelep, Budapest, Pozsonyi út 39-45. / Hollán Ernő u. 39-43. (elbontották)^[5]
• 1870-es évek: emeletes lakóház, Budapest, Erzsébet körút 10-12. – elbontották az 1880-as években bérház épült^[6]
• 1871: villa, Budapest, Városligeti fasor 12. (elbontották, 1880-ban helyére épült a Ráth György-villa)^[7]
• 1881: Károlyi-palota, Budapest, Múzeum u. 17., a Károlyi-Csekonics Rezidencia ma reprezentatív rendezvényhelyszín, korábban az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár (OMIKK) működött itt.
• 1883: a Pannónia-malom földszintes raktárépületére 3 emelet ráépítés, Budapest, Kárpát utca 1-7.^[4]

1861-ben tervei szerint épült át a Tatai zsinagóga (ma: Görög-Római Szobormásolatok Kiállítóhelye, 2890 Tata, Hősök tere). Ő vezette a Dohány utcai zsinagóga építését is 1854 és 1859 között (tervek: Ludwig Förster).^[8]

Tervben maradt épületek

• 1861: Zsinagóga, Kecskemét^[9]

Jegyzetek

Források

• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. [1]
• Bolla Zoltán: Újlipótváros építészete 1861–1945. Budapest: Ariton Kft. 2019. ISBN 9786150058528  
• Déry Attila: Terézváros–Erzsébetváros – VI–VII. Kerület, TERC Kft., Budapest, 2006, ISBN 9789639535374 (Budapest épitészeti topográfia 3.)