Vjekoslav Kaleb

Vjekoslav Kaleb (Tisno, 1905. szeptember 27. – Zágráb, 1996. április 13.) horvát tanár, író és akadémikus volt.

Élete és pályafutása

A dalmáciai Tisnoban született 1905-ben. 1924-ben Šibenikben végzett a tanítóképzőben. 1924 és 1936 között a Split és Šibenik környéki falvakban, majd 1940-ig Šibenikben tanított. 1940-től a Zágrábban a Banovina Hrvatska oktatási osztályán dolgozott hivatalnokként.^[1] 1941–43-ban Zágrábban a felsőoktatásban tanított. 1943-tól a partizánok között, 1944-től az El Shatto-i menekülttáborban vett részt a kulturális és oktatási élet szervezésében. 1945-ben a ZAVNOH (Horvát Népi Felszabadítási Antifasiszta Tanács) oktatási osztályának vezetőjévé nevezték ki Šibenikben, majd Zágrábban a Horvát Írószövetség (DKH) titkára, a Književnik (1945), Naprijed (1945–47) és a Republika (1945–50) folyóiratok szerkesztője, illetve társszerkesztője.^[1] A Matica hrvatska titkára (1950–51), a Kolo folyóirat szerkesztője (1953), a Zagreb Film művészeti vezetője (1957) és hivatásos író volt. 1961-től a Jugoszláv Tudományos és Művészeti Akadémia (JAZU) rendes tagja volt.^[2]

Irodalmi tevékenysége

Első prózája a Novi čević (1928), a Vez (Trieszt–Ljubljana 1931), a Hrvatski list (1932), a Narodna tribuna (1934–36) és a Jadranski dnevnik (1936–38), majd a Savremenik (1938), a Hrvatski reviji (1939–40, 1942), Hrvatski dnevnik (1940), az Omladina (1940–41) és a Književni tjednik (1941–42) című folyóiratokban jelent meg.^[1] Érett alkotóként vidéki témájú regényekkel mutatkozott be, amelyekben metaforikusan, éleslátóan és humorral beszél a dalmát Zagora kopár táján élő ember szorongó egzisztenciális drámájáról.^[2] Háború utáni prózájában, szerkezetileg a hagyományos narratív technikákhoz közel álló, realista irodalmi sablonon belül a háború fordulópontjaiban az egyén drámai sorsa foglalkoztatja.^[1] A „Brigada” (1947) című novellagyűjteményben és a „Ponižene ulice” című regényben (1950) a szocialista realizmus felé fordult.^[2] A horvát irodalom egyik legsikeresebb prózai alkotásaként számon tartott „Divota prašine” és a „Bijeli kamen” (mindkettő 1954) című regényekben a főszereplők útját egy háború sújtotta területen követve szimbolikus üzeneteket küld az örök emberi törekvésről, az élet értelmének kereséséről.^[2] Gazdag, mozaikszerű, többrétegű regényes életművével, az új keresésével, gyakran a kísérletezés jellegzetességeivel Kaleb a horvát kortárs próza csúcsára lépett. A kortárs írók szerint a két világháború közötti időszak horvát irodalom prózai hagyományának egyik legkifejezőbb folytatója volt, aki új, modern nyelvi, stilisztikai és kifejezői megoldások keresésére törekedett.^[1]

Művei

• Na kamenju, (novellagyűjtemény), Zagreb, 1940.
• Izvan stvari, (novellagyűjtemény), Zagreb, 1942.
• Novele, Zagreb, 1946.
• Brigada, (próza), Zagreb, 1947.
• Novele, Beograd, 1947.
• Trideset konja, Zagreb, 1947.
• Kronika dana, Zagreb, 1949.
• Ponižene ulice, Zagreb, 1950., (regény, Poniženi grad címmel átdolgozva és kiadva, 1969.)
• Pripovijetke, Zagreb, 1951.
• Bijeli kamen, Zagreb. 1954.; Beograd, 1957.
• Divota prašine, (regény), Zagreb 1954. (2002-ig 12 kiadással); Beograd 1968., 1969.
• Smrtni zvuci, (novellagyűjtemény), Sarajevo, 1957.
• Nagao vjetar, (novellagyűjtemény), Zagreb, 1959.
• Ogledalo, Beograd, 1962.
• Pripovijetke, Zagreb, 1963.
• Odabrana djela, 1-6, Zagreb, 1969.
• Izabrana djela, Zagreb, 1971.
• Vjekoslav Kaleb, 1-2. Pet stoljeća hrvatske književnosti, 118–119. szám, Zagreb, 1973.
• Bez mosta, Zagreb, 1986.
• Sveti govor, Zagreb. 1994.
• Kolumbovo jaje ili proze u pjesmi, Zagreb, 1995.
• Gost i druge pripovijesti, Zagreb, 1996., 2002.
• Izabrane pripovijesti, Vinkovci, 1999.
• Bijeli kamen. Divota prašine, Stoljeća hrvatske književnosti, Zagreb, 2002.
• Izabrane novele, Stoljeća hrvatske književnosti, Zagreb, 2002.

Jegyzetek

Források

• ↑ Hrvatska encikopedija: Hrvatska enciklopedija: Kaleb, Vjekoslav. http://www.enciklopedija.hr. Leksikografski zavod Miroslav Krleža (Hozzáférés: 2022. szeptember 14.)

• ↑ Videk: Nevenka Videk - Hrvtaski biografski leksikon: Kaleb, Vjekoslav. hbl.lzmk.hr. Leksikografski zavod Miroslav Krleža (2005) (Hozzáférés: 2022. szeptember 14.)