Világ (település)

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Világ (egyértelműsítő lap).

Világ (Svetlice)
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Mezőlaborci
Rang	község
Első írásos említés	1557
Polgármester	Jaroslav Ivanco
Irányítószám	067 15
Körzethívószám	057
Forgalmi rendszám	ML
Népesség
Teljes népesség	89 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	4 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	326 m
Terület	31,64 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 49° 10′ 14″, k. h. 22° 02′ 26″49.1706, 22.040549.170600°N 22.040500°EKoordináták: é. sz. 49° 10′ 14″, k. h. 22° 02′ 26″49.1706, 22.040549.170600°N 22.040500°E
Világ weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Világ témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Világ (szlovákul: Svetlice, ukránul: Szvetlici) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Mezőlaborci járásában.

Fekvése

Mezőlaborctól 15 km-re délkeletre, a lengyel határ mellett fekszik.

Története

A települést 1557-ben „Vylagh” néven az adóösszeírásban említik először, ekkor 18 és fél portával adózott. A homonnai uradalom része volt, később a Sztáray család birtoka. A 18. századtól a Csáky család tulajdonában találjuk. 1715-ben malma és 18 háztartása volt. 1787-ben 142 házában 984 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „VILÁG. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura Gróf Csáky Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik Olsinkónak szomszédságában, Viravához is közel; határja két nyomásbéli, földgye agyagos, és nagyon hegyes, zabot, tavaszi búzát, árpát, tatárkát, kölest, ’s gabonát keveset terem, erdővel legelővel bővelkedik; gabona, és búza nélkűl pedig szűkölködik.”^[2]

1828-ban 129 háza és 950 lakosa volt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Világh, Zemplén v. orosz falu Papina fil. 6 romai, 946 g. kath., 10 zsidó lak., 2021 h. szántófölddel, erdővel, malommal. F. u. gr. Sztáray. Ut. p. Nagy-Mihály.”^[3]

1890 és 1910 között sok lakója kivándorolt. Kiterjedt erdői és legelői a Csákyak birtokában voltak.

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Világ, a gácsi határszélen fekszik. Van 128 háza és 837 gör. kath. vallású ruthén lakosa. Hajdan magyar község volt, a mit az is bizonyít, hogy régi pecsétjein égő gyertya, vagyis világ látható s hogy számos ős magyar nevű, de eltótosodott lakosa van, mint pl. Boronkay, Kárász, Horváth, Kovács, Dancsi stb. A homonnai uradalomhoz tartozott s később a Sztárayak, majd a gróf Csákyak birtoka lett. Most nagyobb birtokosa nincsen. A mult század 70-es éveiben a község nagyobb része leégett. Gör. kath. temploma 1763-65 között épült. A község postája Virava, távírója és vasúti állomása pedig Koskócz.”^[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott.

1944-ben a harcok során a falu fele megsemmisült. Lakói Ostrava, Kassa, Homonna, Mezőlaborc és Prága üzemeiben dolgoztak.

Népessége

1910-ben 718, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 175 lakosából 106 szlovák, 46 ruszin és 11 ukrán volt.

2011-ben 118 lakosából 70 szlovák és 37 ruszin.

Nevezetességei

• Görögkatolikus temploma a 18. század közepén épült barokk stílusban.
• Haranglába a 19. század elején épült klasszicista stílusban.

További információk

• E-obce.sk
• Községinfó
• Világ Szlovákia térképén

Jegyzetek

1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
4. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség