Víziváros (Budapest)

Ez a szócikk Budapest városrészéről szól. Hasonló címmel lásd még: Víziváros (egyértelműsítő lap).

Víziváros
Víziváros látképe a Halászbástyáról, a háttérben a Margit híd és a Margit-sziget
Közigazgatás
Település	Budapest
Kerület	I. és II.
Népesség
Teljes népesség	16 982 fő (2001)[1] +/-
Földrajzi adatok
Távolság a központtól	0 km
Elhelyezkedése
Víziváros Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 14″, k. h. 19° 02′ 22″47.503861111111, 19.03941666666747.503861°N 19.039417°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 14″, k. h. 19° 02′ 22″47.503861111111, 19.03941666666747.503861°N 19.039417°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Víziváros témájú médiaállományokat.

A Víziváros Budapest városrésze az I. és a II. kerületben.

Fekvése

A budai Várhegy lábánál, a Duna felé enyhén lejtő területen fekvő, nagyjából háromszög alakú Víziváros Budapest I. kerületéhez és Budapest II. kerületéhez tartozik. Észak felől a Bem József utca, keletről a Duna, délről az Ybl Miklós tér, nyugatról a Várhegy, északnyugatról a Széll Kálmán tér, ill. az ívben hajló Margit körút határolja.

Története

A római korban a városrészen át vezetett a Dunával párhuzamos, észak–déli közlekedési útvonal Aquincum felé, s a mai Batthyány tér területén ágazott el nyugat felé a hadi út. A rómaiak itteni települését a szarmaták pusztították el a III. században. A középkorban több kis település jött létre ezen a területen, mindegyiket a templomáról nevezték el. Lakosaik Zsigmond király idejében városfallal erődítették meg e településeket; a falmaradványok ma már csak a Margit körút 66. szám alatt, a Horvát utca 25-27. számú ház kertjében, illetve a Külügyminisztérium Bem téri épületének aulájában láthatók. Stratégiai jelentőségű területe volt a mai Batthyány tér környéke, és később is ide szerveződött a Víziváros menti vízi út és a római nyomvonalon haladó szárazföldi út védelme. A középkortól kikötő is volt itt, ahol élénk kereskedelmi élet zajlott. Buda elfoglalása után a törökök a templomokat dzsámikká alakították, és felépítették a ma is meglevő Király fürdőt. 1686-ban, a Buda visszafoglalásáért vívott harcok során a városrész szinte teljesen elpusztult. Az ostrom után német kereskedőket, iparosokat telepítettek ide, akik a barokk stílus jegyében építették fel házaikat, templomaikat. A 19. század végén a Duna-partot palotasorral szegélyezték. A második világháború után felépült első – ideiglenes – híd, a Kossuth híd a Vízivárosból, a Batthyány térről ívelt át a Duna bal partjára. A városrész néhány kis utcája, műemlék temploma, lakóháza még ma is őrzi a régi idők hangulatát.

Fontosabb közterületek

• Batthyány tér
• Bem József utca
• Bem rakpart
• Bem tér
• Clark Ádám tér
• Csalogány utca
• Fő utca
• Széna tér

Nevezetességei

• Alagút (Clark Ádám tér)
• Budavári sikló (Clark Ádám tér)
• „0” kilométerkő (Clark Ádám tér)
• Alsó-vízivárosi Szent Erzsébet-plébániatemplom (kapucinus templom, Fő utca 32.)
• Szilágyi Dezső téri református templom
• Szent Anna-templom (Batthyány tér 7.)
• Szent Ferenc sebei templom és egykori ferences kolostor
• Király gyógyfürdő (Fő utca 82–86.)
• Bem József szobra

Múzeumok

• Öntödei Múzeum (Bem József utca 20.)

Jegyzetek

Források

• Magyar néprajzi lexikon III. (K–Né). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1980. 335. o. ISBN 963-05-1288-2   (krumplibúcsú címszó)
• Somorjai Ferenc: Budapest. Budapest, Panoráma, 1996. ill. pp. 338; ISBN 9632437667

Ez a Budapesttel kapcsolatos szócikk egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!