Tolmin

Tolmin
Közigazgatás
Ország	Szlovénia
Irányítószám	5220
Népesség
Teljes népesség	10 997 fő (2020. júl. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	194 201 m
Terület	381,5 km²
Időzóna	UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 12′ 03″, k. h. 13° 49′ 08″46.200833333333, 13.81888888888946.200833°N 13.818889°EKoordináták: é. sz. 46° 12′ 03″, k. h. 13° 49′ 08″46.200833333333, 13.81888888888946.200833°N 13.818889°E
Tolmin weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tolmin témájú médiaállományokat.

Tolmin (olaszul: Tolmino,^[2] németül: Tolmein) kisváros Szlovénia északnyugati részében, Tolmin község (občina) közigazgatási központja.

Földrajza

A Júliai-Alpok déli szegélyén terül el. Tolmin a legnagyobb település az Isonzó folyó (szlovénül Soča) felső folyásánál (Zgornje Posočje, Felső-Isonzó-völgy), az olasz határhoz közel. Az Isonzó és a Tolminka folyók összefolyásánál fekszik egy meredek hegyoldalak alatt. A régi Tolmin város az egész környék (Tolminsko) névadója volt, mint gazdasági, kulturális és közigazgatási központ.

A terület a történelmi Goríciai régióban (Goriška) fekszik, amely a nagyobb Primorska régió része, mintegy 41 kilométerre északra Nova Gorica várostól és 87 kilométerre nyugatra a szlovén fővárostól, Ljubljanától. Észak felé innen az út Bovec felé visz az Isonzó völgyében felfelé, egy keleti leágazással Škofja Loka és Idrija felé.

Története

A tolmini régió korai lakosai illírek voltak. A Római Birodalom uralta, majd sorrendben Odoaker, a keleti gótok, a Kelet-Római Birodalom, majd a lombard Friuli hercegség. Nagy Károly frank birodalma 774-ben hódította meg, majd a friuli őrgrófság része lett.

A szlovének ősei 600-tól jelentek meg a térségben, amikor szlávok betelepedtek a Keleti-Alpokba, a pannóniai avarok nyomása alatt. A verduni szerződés 843-ban a Középső Frank Királyságnak juttatta a területet. 952-ben a hatalmas veronai őrgrófsághoz került, amelyet kezdetben bajor hercegek uraltak, majd 976-tól a karinthiai hercegek. IV. Henrik német-római császár az újonnan létrehozott Patria del Friuli nevű egyházi államnak adta át 1077-ben. Végül 1509-ben a cambrai-i liga első háborújában I. Miksa német-római császár hódította meg.

Ezután Tolmint a korábbi goríciai grófsággal együtt, a Habsburg Birodalom belső-ausztriai területei részeként igazgatták. 1713-ban a megnövelt adók és Coronini gróf elleni parasztfelkelés központja volt.^[3] Aztán 1809 és 1814 között a napóleoni Francia Császárságban az Illír tartományok része volt. Később 1918-ig az Osztrák–Magyar Monarchia városa volt (az 1867-es kiegyezés után az osztrák oldalon). Az azonos nevű körzet része volt, amely egyike volt Osztrák Küstenland tartomány 11 Bezirkshauptmannschaften nevű egységének.^[4]

Az első világháború után 1918 és 1943 között (névlegesen 1947-ig) az olasz király alá tartozott. Ekkor Tolmino néven Gorizia megye egyik önkormányzata volt, kivéve 1923 és 1927 közt, amikor a megyét megszüntették és Udine megyéhez csatolták, illetve a német megszállás időszakát. Az olasz kapituláció után 1943-ban a náci Németország szállta meg a várost, és az Adriai Küstenland műveleti zóna része volt, míg a jugoszláv partizánok ki nem verték a németeket. A Júliai régiót a háború végén szétosztó Morgan-vonal a jugoszláv közigazgatás alá került B zónába juttatta. 1947-ben a párizsi békeszerződés hivatalosan is Jugoszláviának adta a várost. 1991-ben, Jugoszlávia felbomlásakor Szlovéniához került.

Jegyzetek

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Tolmin című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.