Szent László-templom (Angyalföld)

Ez a szócikk az angyalföldi Szent László-templomról szól. Hasonló címmel lásd még: Szent László-templom (egyértelműsítő lap).

Szent László-templom
Az épület főhomlokzata
Vallás	keresztény
Felekezet	római katolikus
Egyházmegye	Esztergom-Budapesti főegyházmegye
Egyházközség	Angyalföldi Szent László plébánia
Pap(ok)	Kálmán Antal (plébános)[1]
Építési adatok
Építése	1928–1929
Stílus	neogótika
Tervezője	Petrovácz Gyula
Felszentelés	1929. november 10.
Felszentelő	Serédi Jusztinián
Elérhetőség
Település	Budapest
Hely	1139 Budapest, XIII. kerület Béke tér 1/A.
Elhelyezkedése
Szent László-templom Pozíció Budapest XIII. kerülete térképén
é. sz. 47° 31′ 51″, k. h. 19° 04′ 53″47.530925, 19.08125555555647.530925°N 19.081256°EKoordináták: é. sz. 47° 31′ 51″, k. h. 19° 04′ 53″47.530925, 19.08125555555647.530925°N 19.081256°E
A Szent László-templom weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent László-templom témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Béke téri Szent templom Angyalföld legrégibb plébániatemploma. 1929-ben adták át és máig fontos szerepet játszik a városrész vallási életében. A neogótikus stílusban épült templom a XIII. kerület egyik központi helyén, a kerületi városháza szomszédságában áll, parkkal körülvett területen, ahol minden irányból jól érvényesül az épület homlokzata.

Története

1910-ben az akkor még a terézvárosi plébániához tartozó területen templomépítő egyesület alakult. 1912-ben megvették a Szent László u. 26. számú házat, és ennek üveggel fedett udvarán rendezték be az ideiglenes kápolnát.^[2] 1916-ban az önálló lelkészség szerveződött, majd 1919-ben a lelkészség elnyerte a plébániai rangot.^[2] Területén 1923-ra három új egyházközség alakult.^[3]

1928-ban telket kaptak templom és paplak építésére, és még ebben az évben elkezdték az építkezést. A Hallmann Pál vezetésével folyó munkálatok gyorsan haladtak, az alapkövet decemberben helyezte el Serédi Jusztinián bíboros, és ugyanő szentelte fel a templomot 1929. november 10-én, mikor az elkészült.^[2]

A tőzeges talajon a fal egy része süllyedni kezdett, ezért a templomot betonoszlopokkal kellett stabilizálni, és a padlót is ki kellett javítani.^[2]

1939-ben a régi kápolnát kultúrházzá alakították.^[3]

A templom épülete

A 633 négyzetméteres^[3] templom latin kereszt alakú, háromhajós neogótikus épület, félköríves apszissal.^[2] A bejárat felett emelkedő főtoronyhoz oldalról két kisebb torony kapcsolódik, valamint a fő- és kereszthajó metszéspontjában huszártorony is épült.^[2]

A templom belsejét három 1939-1942 között készült szárnyas oltár díszíti, Molnár C. Pál alkotásai.^[2] A főoltár képei Szent László életéből vett jeleneteket ábrázolnak. Bal oldali harmadában négy képen látható a király születése, a leányrabló kun üldözése és a leány megmentése, László csatája a kun Ákossal, valamint a Tordai-hasadék keletkezésének legendája. Az oltár jobb oldalának képein Salamon elleni háborúját, a váradi püspökség megalapítását, egyik csodatételét és halálát festette meg Molnár C. Pál. A középső nagy képen keresztes háború vezetésére kérik fel Lászlót, amire a király halála miatt nem került sor.^[2]

A bal oldali mellékoltár a Jézus Szíve oltár, míg a jobb oldali a Rózsafüzér királynőjének oltára.

1942-ben készítette el a Rieger Magyar Királyi Orgonagyár a templom a három manuálos, 33 regiszteres, összesen 2141 sípos elektro-pneumatikus orgonáját.^[2] Az orgonának sajátos hangzást kölcsönöz, hogy - az éppen dúló második világháború alatt jelentkező ónhiány miatt - az ónt cinkkel helyettesítették az alapanyagában.^[2]

A háború alatti bombázásban a templom és az orgona is súlyosan megsérült. Utóbbi helyreállítására 1945-ben átmeneti lépéseket tettek, átfogó felújításra sokáig nem volt pénz. Végül a járóasztalt és egyes sípokat is le kellett cserélni, az 1991-es felújítás kissé átrendezte a karzatot, több helyet hagyva a kórusnak is.^[2]

Templomi rendezvények

• Misék, amiből havonta egyszer gitáros.
• A hívők különböző csoportjai, például két énekkar is működik a plébánia keretein belül.
• Búcsút június 27-e környékén, egy előtte vagy utána következő vasárnap.^[3]

A plébánia körülbelül 3 havonta jelenteti meg BékeHír című újságját.

Képtár

• 
  A templom egy 1950-es évekből származó fényképen
• 
  Belső tér
• 
  Toronyrészlet
• 
  Az épület oldalról
• 
  Az épület eleje oldalról (másik irány)
• 
  Kereszthajó
• 
  Bejárat a plébániához
• 
  Díszítés
• 
  Huszártorony
• 
  Éjszakai díszkivilágítás

Források

• Az Angyalföldi Szent László-plébánia honlapja. Angyalföldi Szent László-plébánia. (Hozzáférés: 2010. július 28.)
• Esztergom-Budapesti Főegyházmegye. Esztergom-Budapesti Főegyházmegye. [2010. november 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 28.)

Jegyzetek