Simonyi Károly

Simonyi Károly
Született	1916. október 18. Egyházasfalu
Elhunyt	2001. október 9. (84 évesen) Budapest[1]
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Gyermekei	Charles Simonyi
Foglalkozása	mérnök, fizikus, egyetemi oktató
Iskolái	Magyar királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (–1940) Erzsébet Tudományegyetem (–1940)
Kitüntetései	Kossuth-díj (1952) a Magyar Népköztársaság Állami Díja (1985) Az év ismeretterjesztő tudósa (1996) a Magyar Érdemrend parancsnoki keresztje (1997) Magyar Örökség díj (1998) Akadémiai Aranyérem (2000)
Sírhelye	Farkasréti temető (43-U-9)
A Wikimédia Commons tartalmaz Simonyi Károly témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk a tudós-fizikusról szól. Hasonló címmel lásd még: Charles Simonyi.

Simonyi Károly (Egyházasfalu, 1916. október 18. – Budapest, 2001. október 9.) mérnök, fizikus, kiemelkedő tudós-tanár. Charles Simonyi édesapja. Munkásságát 1998-ban a Magyar Nemzeti Örökség részévé nyilvánították.^[2]

Életrajz

Tízgyermekes parasztcsalád hetedik gyermekeként született. Már az alsóbb iskoláit kiemelkedő eredménnyel végezte, ezért a falu plébánosa segítette a továbbtanulását: felkutatta egyik gazdagabb rokonát, Simonyi–Semadam Sándort, aki támogatta Simonyi Károly tanulmányait. A III. kerületi magyar királyi állami Árpád főgimnáziumban tanult. Az évkönyvek szerint 1933-ban VIII. osztály (kitűnő tanuló) ^[3] Később Simonyi-Semadam Sándor lánya, Erzsébet és a lány férje Mayer Miksa (a Ganz-gyár mérnöke, Kandó Kálmán munkatársa) vette magához őt, majd később Ernő bátyját is. A mérnök adta kezükbe a Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapokat, amelynek lelkes megoldói lettek. Az anyagi jólét miatt lelkiismeret-furdalása volt, és ezért próbálta lehetőségeit minél jobban kihasználni.

1940-ben a Műegyetemen gépészmérnöki, a Pécsi Tudományegyetemen jogi diplomát szerzett. 1940-től a Műegyetem Bay Zoltán vezette atomfizika tanszékének tanársegédje. A világháború alatt amerikai, majd szovjet hadifogságba esett. Jelentősen lefogyva érkezett haza.

1946-ban részt vett a Bay által vezetett Hold-radar-kísérletben. 1948-ban a Soproni Műszaki Egyetem fizika-elektrotechnika tanszékére került, ahol 1951-ben megépítette az első magyar magfizikai részecskegyorsítót. Ezért a munkáért 1952-ben Kossuth-díjat kapott. A gyorsítót egy 700 kV feszültséget előállító Van de Graaff-generátor működtette. Ezt a gyorsítót 1952-ben Budapestre, a Központi Fizikai Kutatóintézetbe szállították, és feszültségét 1 millió voltra növelték.

A gyorsító jelenleg az ELTE Fizikai épületében található a Pázmány Péter sétányon. A mellette található tábla felirata:

1952-től alapítója és vezetője volt a BME elméleti villamosságtan tanszékének és a KFKI atomfizikai osztályának. A KFKI-ban párhuzamosan folyt a részecskegyorsító építése és az elméleti felkészülés az atomfizikai kutatásokra. Simonyi a fúziós energiatermelés lehetőségeit és korlátait vizsgálta. Később a KFKI egyik igazgatóhelyettese Kovács István igazgató és Jánossy Lajos igazgatóhelyettes mellett.

1956-ban megválasztották a KFKI forradalmi bizottsága elnökének. A forradalom alatt az intézményben nem történt rendbontás.

A forradalom után megindult ellene a harc. 1957. december 31-én elbúcsúzott a KFKI-tól, a hetvenes évek elején az általa alapított BME Elméleti Villamosságtan tanszékének tanszékvezetői posztjáról is távozni kényszerült. Beosztott egyetemi tanárként folytatta a tanítást, az egyetem St. épületének 216-os szobájába került. Ez tette lehetővé egy előadássorozat során körvonalazódó, legismertebb könyvének, A fizika kultúrtörténetének a megírását, amelyért 1985-ben Állami Díjat kapott.

Később az egyetemi felvételi feladatokat kitűző bizottság elnökének kérték fel. 1993-ban a Magyar Tudományos Akadémia soraiba választotta. 1998-ban elnyerte Az év ismeretterjesztő tudósa díjat. 2000-ben Akadémiai Aranyérem kitüntetést kapott.

Mindig szót emelt a természettudományos és a humán kultúra szétválasztása ellen. Ebben a tekintetben barátjához, Németh Lászlóhoz hasonlóan gondolkodott.

Simonyi alapította a Természet Világa Természet–Tudomány diákpályázatának A kultúra egysége különdíját.

Családja

Felesége, Zsuzsa, francia–spanyol szakos tanárnő. Fiai, Tamás és Károly mérnökök. Károly középiskolás korában került külföldre, később vezető szakemberként, Charles Simonyi néven járult hozzá a Microsoft sikeréhez.

Díjai, elismerései

• Állami Díj (1985)
• a BME díszdoktora (1991)
• Tudományos Újságírók Kamarája – "Az év tudósa" kitüntetés (1996)
• A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1997)
• Magyar Örökség díj (1998)
• Akadémiai Aranyérem (2000)

Kapcsolódó szócikkek

• Simonyi Károly-díj
• Simonyi Károly Szakkollégium
• 2013. október 1-jén felvette a nevét a Nyugat-magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kara Simonyi Károly Műszaki Faanyagtudományi és Művészeti Kar néven.
• 142275 Simonyi, a 142275 sz. kisbolygó viseli a nevét

Könyvei

Könyvei több nyelven megjelentek. Az Elméleti villamosságtan c. tankönyvét német nyelvterületen ma is használják. "A fizika kultúrtörténete" c. művét a magyar Nemzeti Örökség részévé nyilvánították (1998).

• Elméleti villamosságtan (1951, 1967, 1981)
• Villamosságtan (1954, 1957 – két kötetben, 1967)
• Magyar-kínai elektrotechnikai szótár (1962)
• Elektronfizika (1965, 1980)
• Elméleti villamosságtan példatár (társszerző, 1967)
• Physikalische Elektronik (1972)
• A fizika kultúrtörténete; 1978, 1981, 1986, 1998, 2002
• Az információtechnika fizikai alapjai – Elektronfizika (társszerző, 1997)
• A magyarországi fizika kultúrtörténete – XIX. század (2001)
• A fizika kultúrtörténete a kezdetektől a huszadik század végéig; 5. jav., bőv. kiad., Akadémiai, Budapest, 2021

MTMT publikációs lista

Publikációs listája az MTMT-ben

Jegyzetek

Források

• Staar Gyula: De mi az igazság… Beszélgetések Simonyi Károllyal, Közlöny- és Lapkiadó, Bp, 1996 (Hat interjú 1979 és 1996 között)
• Radnai Gyula: Simonyi Károly (1916–2001)
• BME-OMIKK: Simonyi Károly (1916–2001)
• Fizikai Szemle 2001/10. 322. o.: Simonyi Károly 1916–2001

További információk

• Staar Gyula: Simonyi Károly, a legendás műegyetemi professzor
• Staar Gyula: Gyorsítók Sopronba és Csillebércre Archiválva 2016. december 20-i dátummal a Wayback Machine-ben, Fizikai Szemle, 2011, 6. szám
• Kostka Pál: Simonyi Károly Gyorsítói Archiválva 2016. december 20-i dátummal a Wayback Machine-ben, Fizikai Szemle, 2003, 2. szám
• Simonyi Károly Szakkollégium (BME)
• muszakiak.hu – híres magyar fizikusok
• Karoly Simonyi (English biographical sketch)
• [1] „A professzor” – Simonyi Károly (video, 52 perc)
• Staar Gyula: Megszállottak. Öt magyar fizikus; előszó Vekerdi László; Typotex, Budapest, 1991
• Staar Gyula: De mi az igazság... Beszélgetések Simonyi Károllyal; Közlöny- és Lapkiadó, Budapest, 1996
• Simonyi Károly munkássága, különös tekintettel a soproni évekre, 1948–1952; szerk. Szemerey Tamás, közrem. Csóka Levente; 2. bőv., jav. kiad.; NYME Faipari Mérnöki Kar, Sopron, 2007 (A Faipari Mérnöki Kar nagyjai)
• Az iskolateremtő Simonyi Károly professzor; szerk. Erdősi Gyula, Kádár Katalin; Pontus, Budapest, 2011