Salzburgi főegyházmegye

Salzburgi főegyházmegye (Archidioecesis Salisburgensis)
Elhelyezkedés
Ország	Ausztria
Fölérendelt egyházkormányzat	Szentszék
Esperesi körzetek	17 körzet
é. sz. 47° 47′ 52″, k. h. 13° 02′ 47″47.7979, 13.046547.797900°N 13.046500°E
Statisztikai adatok
Terület	9715 km²
Lakosság
Teljes	715 280
Egyházmegyéhez tartozók	479 781 (67,1%)
Plébániák	210
További jellemzők
Egyház	római katolikus
Rítus	római
Alapítás ideje	798
Székhely	Salzburg
Székesegyház	Salzburgi dóm
Papjai	207
Vezetése
Pápa	Ferenc
Érsek	Franz Lackner
Segédpüspök	Andreas Laun
Nyugalmazott püspök	Alois Kothgasser
Térkép
Salzburgi főegyházmegye
Honlap
Salzburgi főegyházmegye weboldala Salzburgi főegyházmegye a Catholic Hierarchy-n
A Wikimédia Commons tartalmaz Salzburgi főegyházmegye témájú médiaállományokat.

Története

A vidék első püspöke Salzburgi Szent Rupert, a bajorok apostola 696–715 között működött a területen. A székesegyházat Szent Virgil alapította (774). A salzburgi püspökséget Arno idején Nagy Károly kérésére Szent III. Leó pápa 798-ban érseki rangra emelte, így Arn lett Salzburg első érseke. A frank király Salzburgot bízta meg az Avar Birodalomtól újonnan meghódított volt Pannonia provincia északi részének – a jövendő szláv Alsó-pannoniai grófság – kereszténységre térítésével, az új érsekség ezért térítő püspököt küldhetett Pannoniába. ^[1] Az érsekek személyesen szenteltek templomokat a Balaton környékén. Ennek a munkának a 907-ben a magyarok vetettek véget, amikor Pozsonynál katasztrofális vereséget mértek a bajorokra, Theotmár salzburgi érsek is elesett a csatában.

Az érsekség már Nagy Károly idején kikerült a birodalmi tisztviselők fennhatósága alól (immunitás privilégiuma). 966-ban megkapta a vámszedés, pénzverés, vásártartás, és a világi bíráskodás jogát. II. Eberhard salzburgi érsek (1200–1246) hatalmas zárt birtoktestet alakított ki, ami 1322-ben önálló birodalmi tartománnyá vált, ahol az érsek rendelkezett minden világi hatalommal. A tartomány gazdagságát sóbányáinak köszönhette, a salzburgi dénár volt a középkor legfontosabb fizetőeszköze a Keleti-Alpok térségében. Az érsekek világi hatalma 1803-ig tartott (szekularizáció), majd 1815-ben megszűnt Salzburg önállósága, és Ausztria, illetve a Osztrák Császárság része lett.

A salzburgi (herceg)érsekek listája

Bővebben: Salzburgi püspökök és érsekek listája

^[2]

Szomszédos egyházmegyék

• Bolzano-Bressanonei egyházmegye (délnyugat)
• Innsbrucki egyházmegye (nyugat)
• München-Freisingi főegyházmegye (északnyugat)
• Linzi egyházmegye (északkelet)
• Graz-Seckaui egyházmegye (kelet)
• Gurki egyházmegye (délkelet)

Jegyzetek

Források

• ↑ Váczy 1938: Váczy Péter. Magyarország kereszténysége a honfoglalás korában [archivált változat]. MTA (1938). Hozzáférés ideje: 2011. augusztus 1. [archiválás ideje: 2014. július 13.] 
• ↑ Genealogie Mittelalter: Genealogie Mittelalter. [2009. február 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. október 27.)
• Források Salzburg kora középkori történetéből. Lectum Kiadó, 2005
• Erich Zöllner: Ausztria története. Osiris Kiadó, 2000

További információk

• Salzburgi Érsekség
• www.gcatholic.org (angolul)