Podjebrád Apollónia münsterbergi hercegnő

Podjebrád Apollónia
Csehországi Apollónia Münsterbergi Apollónia
Pomezániai Székeskáptalan lutheránus püspöknéje
Apolonia von Podiebrad/Apolonia z Podiebradów/Apolonija Podiebradietė/Apollonia Podiebradensis
Uralkodási ideje
1527. október 26./1528. február 24. – 1529. március
Elődje	nem volt
Utódja	?
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Podjebrád-ház
Született	1492/1496. július 25.
Elhunyt	1529. március (32 évesen)
Édesapja	Podjebrád Viktorin cseh királyi herceg és trónörökös, Münsterberg hercege (1443–1500)
Édesanyja	Palaiologosz Margit montferrati őrgrófnő (1459/64–1496)
Testvére(i)	Podjebrád Orsolya Podjebrád Bertalan
Házastársa	Erhard von Queis, Pomezánia püspöke (1490 körül–1529)
Gyermekei	Mária (1529–1539)
A Wikimédia Commons tartalmaz Podjebrád Apollónia témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Podjebrád Apollónia (1492/1496. július 25. – 1529. március), csehül: Apolena z Poděbrad, litvánul: Apolonija Podiebradietė, latinul: Apollonia Podiebradensis, németül: Apolonia von Podiebrad, lengyelül: Apolonia z Podiebradów, születése jogán cseh királyi hercegnő és münsterbergi hercegnő, a sziléziai Strehlenben katolikus klarissza apáca lett, majd lutheránus hitre tért, férjhez ment, és házassága révén a Pomezániai Székeskáptalan első lutheránus püspöknéjévé vált. I. (Podjebrád) György cseh király és IV. (Palaiologosz) János montferrati őrgróf unokája, Podjebrád Katalin magyar királyné unokahúga, Savoyai Lajos és I. Sarolta ciprusi uralkodópár, valamint Palaiologosz Amadea ciprusi királyné nagyunokahúga, továbbá I. Izabella címzetes mallorcai királynő szépunokája és I. Janus ciprusi király ükunokája. A Podjebrád-ház tagja.

Élete

Édesapja Podjebrád Viktorin (1443–1500) cseh királyi herceg és trónörökös, a sziléziai Münsterberg hercege, I. (Podjebrád) György cseh királynak és első feleségének, Sternbergi Kunigunda (1422–1449) bárónőnek a másodszülött fia, Katalin (Kunigunda) (1449–1464) magyar királynénak az édestestvére, aki 1449. november 11-én látta meg a napvilágot, és az édesanyja után a Kunigunda nevet kapta a keresztségben. Apollónia nagyanyja az ikerlányai születése után pár nappal gyermekágyi lázban halt meg. Nagyapja ezután Rožmital Johanna úrnőt vette feleségül, aki később cseh királyné lett.

Az édesanyja, Palaiologosz Margit (1459/64–1496) montferrati őrgrófnő, IV. (Palaiologosz) János (1413–1464) montferrati őrgróf és Savoyai Margit (1439–1483) leányaként I. Lajos savoyai herceg (V. Félx (ellen)pápa fia) és Lusignan Anna ciprusi királyi hercegnő (I. Janus ciprusi király lánya) unokája. Palaiologosz Margit hercegné Palaiologosz Amadea ciprusi királynénak, valamint Savoyai Lajos és I. Sarolta ciprusi uralkodópárnak volt az unokahúga.

Margit hercegné Viktorin herceg harmadik felesége volt. Viktorin hercegnek a három házasságából hét gyermeke született, és Apollónia volt testvérei között a legkisebb. Korán árvaságra jutott, feltételezhetően az édesanyja az ő szülésébe halt bele 1496. július 25-én, ahogy az ő nagyanyja is szülés következtében vesztette az életét. Apja 1500-ban halt meg. A sziléziai Strehlenben katolikus klarissza apáca lett, míg a nővére, Orsolya (Ursula) (1491/95–1534) hercegnő a freibergi magdalénás rend apácája volt, majd a lutheri reformáció hatására 1523-ban Apollónia lutheránus hitre tért,^[1] mint ahogy a nővére is, de csak Apollónia ment férjhez.

1527. október 26-án vagy 1528. február 24-én házasságot kötött Erhard von Queisszel (1490 körül–1529), a Pomezániai Székeskáptalan lutheránus püspökével, akinek egy leányt, Máriát (1529–1539) szülte 1529. márciusában, Apollónia azonban gyermekágyi lázban meghalt, akárcsak annak idején a nagyanyja. Hamarosan a férje is meghalt 1529. szeptember 10-én járványos betegség következtében,^[2] teljesen árván hagyva újszülött lányukat, akinek a gondozását Apollónia nővére, Orsolya hercegnő vette át 1534-ben bekövetkezett haláláig. A kis Mária pedig röviddel a 10. születésnapja előtt 1539. január 9. halt meg.^[3]

Gyermeke

• Férjétől, Erhard von Queistől (1490 körül–1529), a Pomezániai Székeskáptalan lutheránus püspökétől, 1 leány:
  • Mária (1529. március – 1539. január 9.)

Családfa

Ősei

Jegyzetek

1. ↑ Lásd Hlaváček (2014: 193).
2. ↑ Lásd Guitman (2009: 119, 484. lábjegyzet).
3. ↑ Lásd Tschackert (1890: 158–161).

Források

• Guitman, Barnabás. A bártfai reformáció első évtizedei és kapcsolatrendszere, doktori (PhD) értekezés [archivált változat] (magyar nyelven). Piliscsaba: Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar (2009). Hozzáférés ideje: 2017. június 18. [archiválás ideje: 2018. április 25.] 
• Hlaváček, Petr. The Constants of Spirituality and Ecclesiastical Politics in the Family of the Bohemian King George of Poděbrady and of the Princes of Münsterberg (csehből ford. Zdeněk V. David), In: Zdeněk V. David és David R. Holeton (szerk.): Bohemian Reformation and Religious Practice 9 (angol nyelven), Prága: Filosofický časopis / Journal of Philosophy és Filisofia, 185–197. o. (2014). Hozzáférés ideje: 2017. június 20. 
• Richter, Julius Wilhelm Otto: Erhard von Queiss: der erste evangelische Bischof von Pomesanien und die herzoginnen Apollonia und Ursula von Münsterberg: eine geschichte aus der Reformationszeit, Leopold Ost., Hannover, 1893.
• Tschackert, Paul. Urkundenbuch zur Reformationsgeschichte des Herzogthums Preußen, Bd. I Einleitung (német nyelven). Lipcse: S. Hirzel (1890). Hozzáférés ideje: 2017. június 18. 

További információk

• Cawley, Charles: Silesia (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2017. június 18.)
• Marek, Miroslav: Podiebrad family (angol nyelven). Euweb. (Hozzáférés: 2017. június 18.)

Előző nem volt

Pomezániai püspökné 1527/28 – 1529

Következő ?