Papp László (ökölvívó)

Ez a szócikk az olimpiai bajnok ökölvívóról szól. Hasonló címmel lásd még: Papp László (egyértelműsítő lap).

Papp László
Az utánpótlással (1956)
Született	1926. március 25. Budapest
Elhunyt	2003. október 16. (77 évesen) Budapest
Beceneve	Papp Laci, Görbe
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	ökölvívó
Kitüntetései	Budapest díszpolgára (2001)
Sírhelye	Farkasréti temető (22-1-83/84)
Magassága	165 cm
Ökölvívópályafutása
Versenyszám	középsúly nagyváltósúly
Klub	MOM SC (1942–) Budapesti VSC (1945–1950) Bp. Bástya (1951–1953) Bp. Vasas (1951–1956)
Edző	Fehér István Kovács Károly Adler Zsigmond
edzőként	Ferencvárosi TC (1964–1968) Bp. Honvéd (1968–1969) Magyar szövetségi kapitány (1969–1978) Óbuda Tsz SK (1978–1979) Magyar szövetségi kapitány (1979–1992)
tanítványai	Gedó György Kovács István
weboldal IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Papp László témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szerzett érmek

Magyarország színeiben Ökölvívás Olimpiai játékok arany 1948, London középsúly arany 1952, Helsinki nagyváltósúly arany 1956, Melbourne nagyváltósúly Európa-bajnokság arany 1949, Oslo középsúly arany 1951, Milánó nagyváltósúly Magyar bajnokság arany 1946 középsúly arany 1947 középsúly arany 1950 csapat arany 1952 nagyváltósúly arany 1953 nagyváltósúly arany 1954 nagyváltósúly arany 1955 nagyváltósúly arany 1955 csapat arany 1956 nagyváltósúly

Papp László (közismert nevén Papp Laci, beceneve Görbe), (Budapest, 1926. március 25. – Budapest, 2003. október 16.) háromszoros olimpiai bajnok magyar ökölvívó, edző, sportvezető.

Sportpályafutása

Magyarország, és a világ egyik leghíresebb ökölvívója, aki 1948-ban a londoni, 1952-ben a helsinki és 1956-ban melbourne-i olimpián nyert aranyérmet. A Budapest Bástya és a Budapesti Vasas ökölvívójaként közép-, majd nagyváltósúlyban indult, 1946 és 1956 között hét országos bajnokságot nyert. Kétszeres amatőr Európa-bajnok. Az 1948-as londoni olimpián középsúlyban, 1952-ben Helsinkiben és 1956-ban Melbourne-ben nagyváltósúlyban diadalmaskodott. Ez a páratlan bravúr – háromszor egymás után olimpiai aranyat szerezni – neki sikerült először, s azóta csak Teófilo Stevenson és Félix Savón (mindketten kubaiak) voltak képesek erre.

Papp Lacit mindmáig az ökölvívás legnagyobbjai közt tartják számon, Joe Louis, a Barna Bombázó, Muhammad Ali (Cassius Clay) és Iron Mike Tyson társaságában, jóllehet nem volt sem fekete bőrű, sem amerikai, sem nehézsúlyú, és profi pályafutását sem sikerült világbajnoki címmel megkoronáznia: az Európa-bajnoki övig jutott el. Máig nem pontosan tisztázott, hogy politikai okokból nem engedték-e megküzdeni a világbajnokságért. Profiként 1957-től 29 találkozót vívott, ebből huszonhetet megnyert és kettő döntetlennel zárult, azaz veretlen maradt.

Mestere a legendás edző Adler Zsigmond volt, akivel majdnem tökéletes párost alkottak. Adler verhetetlen volt abban, hogy tudta, mikor milyen instrukciókkal kell a kötelek közé küldenie tanítványát. Visszavonulása után edzőként tevékenykedett, a válogatott szövetségi kapitányaként (1969–1978, 1979–1992), Adler Zsigmond társaságában is számos siker kovácsa volt. A legemlékezetesebb talán a papírsúlyú Gedó György olimpiai aranyérme (München, 1972).

Hosszú, súlyos betegség után életének 78. évében távozott az élők sorából, miután évtizedekig a XII. kerületi Óra úti lakásában élt.

• 
  Küzdelme a német Schulze (NDK) ellen Budapest, 1951. november 18.
• 
  Berlinben, 1955. december 13.
• 
  A képen jobbról 1955-ben
• 
  Papp László a képen jobboldalt, háttal 1952. március 10-én Moszkvában

Papp László pályája adatokban

1942-ben az újjáalakuló MOM szakosztályban kezdett el versenyszerűen öklözni. Ide tanulótársa, Krebs Lajos vitte le. Első edzője Fehér István volt.

Klubjai versenyzőként: BVSC (1945–1948), Bp. Lokomotív (1949–1950), Bp. Bástya (1951–1953), Vasas (1954–1956), hivatásos ökölvívó (1957–1962).

Edzőként: Ferencvárosi TC (1964–1968), Bp. Honvéd (1968–1969), Óbuda Tsz SK (1978–1979).

Edzői: Fehér István (1945–1950) nevelőedző, Kovács Károly (1951–1952), Adler Zsigmond (1953–1962)

Eredményei, amatőrként: háromszoros olimpiai bajnok (1948, London, középsúly; 1952, Helsinki, nagyváltósúly; 1956, Melbourne, nagyváltósúly), kétszeres Európa-bajnok (1949, Oslo, középsúly; 1951, Milánó, nagyváltósúly), hétszeres magyar bajnok (1946, 1947, 1954, középsúly; 1952, 1953, 1955, 1956, nagyváltósúly).

Profiként: Európa-bajnok (1962–1964), 29 mérkőzésen veretlen (27 győzelem, 2 döntetlen)

Díjai, elismerései

• Magyar Köztársasági Sportérdemérem ezüst fokozat (1949)^[1]
• Magyar Népköztársasági Érdemrend V. fokozat (1951)^[2]
• A Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója (1954)^[3]
• Mesteredző (1970)
• NOB-érdemrend (1982)
• A WBC (Bokszvilágtanács) öve „a világ legjobb amatőr és hivatásos középsúlyú ökölvívójának” (1989)
• Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt (1992)
• nemzetközi Fair Play-díj (életmű) (1993)
• Magyar Örökség díj (1995)
• A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1996)
• A Köztársasági Elnök Aranyérme (1996)
• Miniszteri Díj (1996)
• a Boxing Hall Of Fame tagja (2001)
• Millenniumi Ezüst Emlékérem (2001)
• Angyalföld díszpolgára (2001)
• Budapest díszpolgára (2001)
• Hegyvidék posztumusz díszpolgára (2014)^[4]
• MOB-médiadíj SportEMBER posztumusz különdíj (2016)^[5]

Emlékezete

• Az ő nevét viseli az ország legnagyobb zárt sportlétesítménye, a Papp László Budapest Sportaréna.
• Teret neveztek el róla és szobrot állítottak neki Angyalföldön a Kassák Lajos utca és a Huba utca sarkán (2016).^[6]
• Szobra áll Budapest XII. kerületében, a Gesztenyéskertben (2017)^[7]
• Alakja felbukkan mint fiatal ökölvívó Kondor Vilmos magyar író Budapest romokban című bűnügyi regényében.

Érdekességek

• Papp Laciról, aki már-már népmesei hőssé vált, elterjedt pletyka volt, hogy egy ízben feleségével a Gellért-hegyen sétálva huligánok egy egész bandája támadta meg őket, akik nem tudták ki ő, de Papp Laci mindegyiküket leütötte.
• 1959-ben a Színész–Újságíró Rangadón ő volt a játékvezető, amikor is sárga lap helyett fekvőtámaszokat vagy stadionfutást ítélt a vétkes játékosoknak.^[8]
• Marosán György kommunista politikus támogatta, hogy miután nagyon népszerűvé vált, Papp László beléphessen a profi boksz világába. Biszku Béla kommunista vezető közölte vele, hogy be kell fejeznie pályafutását.
• Madridban vívott mérkőzésére, amelyen 1963 decemberében megvédte Európa-bajnoki címét, a Spanyolországban élő magyar futballsztárok, Puskás Ferenc és Kubala László fizettek neki szurkolótábort kasztíliai munkanélküliekből.^[9]
• Szakmát a híres budai gyárban, a MOM-ban tanult. Itt elsősorban fociban jeleskedett, de munkaszünetekben, a gyárudvaron rendezett rövidített bokszmeccsekre is beszállt. Legtöbbször győztesként fejezte be a mérkőzést.

Játékfilmes szerepei

• 1952: Civil a pályán, rendezte Keleti Márton. Önmagát alakította ökölvívó bajnokként, bár neve nem hangzik el.^[10]
• 1958: Nehéz kesztyűk, rendezte Varasdy Dezső. Szegény sorsú ökölvívót alakított, aki alulmarad, mert nem telik rendes ételre. Visszatérő panasza: „a hús ereje kell az ütéshez”. Edzőjét, Zsigát Rajz János formálta meg.^[11]
• 1969: Az oroszlán ugrani készül, rendezte Révész György. A „rossz fiúk” egyikét, Pikót alakította. Egy jelenetben Bujtor Istvánnal, a „jó fiúval” verekedett.^[12]

Jegyzetek

Források

• Papp László profilja a Magyar Olimpiai Bizottság oldalán
• Papp László a Magyar Testnevelési és Sportmúzeum honlapján
• Pofonok Völgye, youtube.com
• Papp Laci profi meccsei, youtube.com
• papplaszlo.hu
• Eredmények / angol
• Papp László pályafutása a profiboksz.hu-n
• Boxing Encyclopaedia
• ifj. Papp László: Édesapám, Papp Laci – Harc ringen belül és kívül, Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2004. ISBN 9639372919

További információk

• Gál Zoltán: Kiütéssel győzött... Papp László regényes életrajza; Sport, Bp., 1951 (Életrajz regények)
• Kő András: Papp Laci; Papp László elbeszélése alapján; Sport, Bp., 1973
• Kő András: Papp Laci; Papp László elbeszélése alapján; 2. jav., bőv. kiad.; Sport, Bp., 1976
• Baróti Lajos / Papp László; összeáll. Lepies György; Népszava, Bp., 1984 (Kapitányságom története...)
• Papp László hatvan éves; Sportpropaganda Vállalat, Bp., 1986
• ifj. Papp László: Édesapám, Papp Laci. Harc ringen belül és kívül; Tinta, Bp., 2004
• Kő András: Papp Laci; Budapest-Print, Bp., 2004
• Felvidéki Miklós–Pertics Róbert: Papp Laci, a londoni olimpia bajnoka; Norien-Clamatel Film Kft., Bp., 2012
• Simon V. László: Úton a legendákkal – Puskás "Pancho" Öcsivel és Papp Lacival; szerzői, Budaörs, 2018

Kapcsolódó szócikkek

• Többszörös olimpiai aranyérmesek listája