Nyárádszereda

Nyárádszereda (Miercurea Nirajului)
Bocskai István szobra
Nyárádszereda címere
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Székelyföld
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Maros
Rang	város
Községközpont	Miercurea Nirajului
Beosztott falvak	Lista Demeterfalva Kisszentlőrinc Székelybő Székelymoson Székelysárd Székelytompa Vece
Polgármester	Tóth Sándor (RMDSZ)
Irányítószám	547410
SIRUTA-kód	118281
Népesség
Népesség	3504 fő (2021. dec. 1.)[2] +/-
Magyar lakosság	4218 (78%, 2021)[3]
Község népessége	5414 fő (2021. dec. 1.)[1]
Népsűrűség	104 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	55,88 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 31′ 48″, k. h. 24° 48′ 00″46.53, 24.846.530000°N 24.800000°EKoordináták: é. sz. 46° 31′ 48″, k. h. 24° 48′ 00″46.53, 24.846.530000°N 24.800000°E
Nyárádszereda weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyárádszereda témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nyárádszereda (románul Miercurea Nirajului): város (korábban községközpont) Romániában Maros megyében. A Nyárádmente központja, egykori mezőváros, 1861-ig Marosszék székhelye, régi vásáros helye, szerepét később Marosvásárhely vette át. Demeterfalva és Siketfalva 1936-tól, Nyárádandrásfalva 1941-től, Nyárádszentanna 1968-tól csatlakozott hozzá. Még hét társtelepülése van: Kisszentlőrinc, Székelybő, Székelymoson, Székelysárd, Székelytompa, Demeterfalva és Vece. 2003 óta újra város.

Fekvése

A település Marosvásárhelytől 19 km-re keletre a Kis- és Nagynyárád összefolyásánál fekszik.

Nevének eredete

Nyárádszereda a nevét a Nyárád folyóról, illetve a településen szerdánként tartott vásárról, illetve a szláv eredetű zerda névről kapta, ami vásárt jelent.

Története

Az első írásos említés a helységről “Oppidum Zereda” néven 1493-ból való. Mezővárosi rangja volt. Itt választották fejedelemmé Bocskai Istvánt 1605. február 21-én. 1745-ig itt tartották Marosszék közgyűléseit és törvényszéki üléseit. 1606-ban már vásárjoga volt, melyet 1790-ben II. Lipót bővített ki, ekkortól már három országos vásárt tartottak. A 19. században fejlődése megállt, 1876-ban községgé sorolták vissza. 1910-ben 1524 lakosából 8 román és 5 német kivételével mind magyarok. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Nyárádszeredai járásának székhelye volt. 1993-tól főiskolai kertészképzés működik a kisvárosban.

Lakossága

1992-ben társközségeivel együtt 5865 lakosa volt, melyből 4925 magyar, 699 román és 237 cigány volt. Magának Nyárádszeredának 3902 lakosából 3708 magyar, 134 román és 59 cigány lakója volt.

A 2002-es népszámlálás során lakosságának 93%-a magyarnak, 4%-a cigánynak és 3%-a románnak vallotta magát. A felekezeti megoszlás a következőképpen történt:^[4]

• református: 57%
• római katolikus: 19%
• unitárius: 15%
• adventista: 6%
• Jehova tanúi: 5%
• ortodox: 4%
• más vallású: 2%

2011-ben a népszámlálás szerint a beosztott falvakkal 5554 lakosa volt, ebből 4625 magyar, 523 román, 192 cigány anyanyelvű. Nyárádszereda lakossága 3543 fő, ebből 3260 magyar, 89 román, 76 cigány.^[5]

Látnivalók

• Református templom a régi gótikus templom köveiből 1838-ban épült, tornya 1898-ból való.
• A római katolikusok 1960-ban egy lakóházból alakították ki a misézési helyet, a mai templomot. Azelőtt egy kápolna szolgált istentisztelet helyéül, amely 1928-ban épült.
• A régi kápolna 1984-től az unitáriusok tulajdonába ment át. 2004-től a főtéren új unitárius templom épül.
• Bocskai István fejedelem mellszobrát 1906. június 23-án avatták fel, később a református templomba menekítették, 1998-óta található újra a főtéren.
• 2008-ban felújították a központi parkot, amely a város jellegzetes arculatát adja, és átadták a szökőkutat is a parkban.
• nevezetes a szakadát a Nyárád folyásánál

Híres emberek

• Itt született 1908-ban Farkas Jenő tanár, folklórgyűjtő.
• Itt született 1906. január 29-én Huszár Lajos numizmatikus.
• Itt született 1960. szeptember 19-én Rekita Rozália színésznő.
• Itt született 1968. augusztus 10-én Szabó Csilla nyelvtudományi szakíró.

Testvértelepülések

• Mouscron, Belgium, (1993)
• Aszód, Magyarország, (1994)
• Simontornya, Magyarország, (1998)
• Örkény, Magyarország
• Szerencs, Magyarország, (2005)
• Mór, Magyarország, (2009)
• Hajdúdorog, Magyarország, (2011)
• Zalaegerszeg Magyarország

Jegyzetek

További információk

• Nyárádszereda adatlapja az Erdélyi Magyar Adatbankon
• A Nyárádszeredai Padlásmúzeum

Kapcsolódó szócikkek

• Bekecs-hegy
• Deák Farkas
• Marosvásárhely–Parajd-vasútvonal
• A8-as autópálya (Románia)#Marosvásárhely–Nyárádszereda
• Székelyföld történelmi székei
• Sóvidéki lázadás