Mitterteich

Mitterteich
Mitterteich címere
Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Bajorország
Járás	Tirschenreuth járás
Irányítószám	95666
Körzethívószám	09633
Rendszám	TIR
Népesség
Teljes népesség	6599 fő (2022. dec. 31.)[1]
Népsűrűség	167,57 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	519 m
Terület	39,38 km²
Időzóna	CET, UTC+1
é. sz. 49° 56′ 59″, k. h. 12° 14′ 39″49.949838888889, 12.24418055555649.949839°N 12.244181°EKoordináták: é. sz. 49° 56′ 59″, k. h. 12° 14′ 39″49.949838888889, 12.24418055555649.949839°N 12.244181°E
Mitterteich Pozíció Bajorország térképén
Elhelyezkedése Bajorország térképén
Mitterteich weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mitterteich témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Mitterteich település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 6599 fő (2022. december 31.).^[1] Mitterteich Pechbrunn, Wiesau, Falkenberg (Oberpfalz), Konnersreuth, Waldsassen, Leonberg (Oberpfalz) és Tirschenreuth községekkel határos.

Népesség

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

Fekvése

Waldsassen a Wondreb völgyében, a cseh határ közelében fekvő település.

Története

A 800 éves város, Mitterteich természeti környezete miatt válik lassan üdülővárossá.

Cisztercei apátságát (Zisterzienserabtei Waldsassen) 1128-ban alapították.

Mitterteich nevét 1185-ben egy pápai bulla említette először. A falu 1277-ben a Waldsassen kolostor birtokába került. Mitterteichben 1565-ben alakult meg az evangélikus egyházközség. A harmincéves háború alatt a mezőváros szinte teljesen elpusztult. A katolikus plébánia 1665-ben alakult.

Ipara

1864-1865-ben az itt is kiépült vasútvonallal a városkát is elérte az iparosítás. 1882-ben egy üveggyár települt ide, amellyel elkezdődött a tükör és síküveggyártás. 1886-ban alakította meg Ludwig Lindner az első porcelángyárat (később alakult meg a kínai gyár: Mitterteich AG).

1988-tól átfogó városfejlesztés kezdődött.

Nevezetességek

• Cisztercei apátsága - Az apátság román stílusban épült bazilikáját a 17-18. században építették át. A kolostor dúsan faragott. Nevezetes Atlaszokkal díszített könyvtárterme (Bibliotheksaal) is.

Galéria

Kapcsolódó szócikkek

• Bajorország települései

További információk

• Hivatalos oldal

Források

• Német Szövetségi Köztársaság (Panoráma, 1980) ISBN 963 243 025 5