Lambert-féle koszinusztörvény
A Lambert-féle koszinusztörvény azt mondja ki, hogy egy ideális diffúz sugárzóról visszavert fény a megfigyelő látótengelye és a sík normálisa közötti szög koszinuszával arányos.[1][2][3]
ahol E, a megvilágítás
I, a fényforrás erőssége
r, a távolság a fényforrástól
, a megvilágított felület normálisa és a beérkező fény iránya közötti szög.
A törvényt Johann Heinrich Lambert (1728–1777) svájci matematikus, fizikusról nevezték el, aki ezt az összefüggést felfedezte (1760).[4] A pontszerű sugárzók koherens fényével ellentétben vannak olyan fényforrások, amelyek úgynevezett lágy fényt sugároznak. Az ilyen típusú sugárzást nevezik szórt vagy diffúz fénynek. A szórt fénynél az árnyékhatás jelentéktelen, és nem érvényesek rá a pontszerű fényforrások törvényszerűségei.
Az ideálisan diffúz felületet az ún. Lambert-féle felület, amit a Lambert-féle koszinusztörvény jellemez. Lambert törvénye a Lambert-féle felületről visszaverődő fény törvényszerűségeit tárgyalja. Az ilyen felületről hasonló sugárzás verődik vissza bármely szögből nézve. A sugárzás hasonló, de az emittált teljesítmény az emisszió szögének koszinuszával csökken.
Ha például a Nap Lambert-féle sugárzó lenne, akkor azt várhatnánk, hogy konstans fényesség lenne látható a teljes napkorongon. Valójában a Napot figyelve peremsötétedés tapasztalható, vagyis a korong a peremén sötétebb, mint a közepén, ezért a Nap nem Lambert-féle sugárzó. A fekete test viszont Lambert-féle sugárzó.
Alkalmazás
A Lambert-féle koszinusztörvényt használják ki olyan párkányzatok, díszlécek stb. esetében, ahol az anyag változtatása, vagy festése nélkül világos és sötét árnyalatokat alkalmaznak.
Irodalom
- Pedrotti & Pedrotti: Introduction to Optics. (hely nélkül): Prentice Hall. 1993. ISBN 0135015456
Kapcsolódó szócikkek
- Optika
- Szögfüggvények
Források
További információk
- ftp://physics2.kee.hu/_Fizika1/ea11_VE_Optika%20doc.pdf
- http://canopus.mogi.bme.hu/letoltes/OPTIKA%20K%C3%96NYV%20(%C3%81BRAH%C3%81M)/28.fejezet.pdf[halott link]