Lőrinc pap tér

Lőrinc pap tér
A Darányi palota (Lőrinc pap tér 3. szám)
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Település	Budapest VIII. kerülete
Névadó	Mészáros Lőrinc
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Lőrinc pap tér Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 25″, k. h. 19° 04′ 07″47.490205, 19.06858547.490205°N 19.068585°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 25″, k. h. 19° 04′ 07″47.490205, 19.06858547.490205°N 19.068585°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Lőrinc pap tér témájú médiaállományokat.

A Lőrinc pap tér (korábban: "Scitovszky tér") a VIII. kerületben található Budapesten.

Története

A tér 1900-ban kapta nevét Scitovszky bíboros, hercegprímás, esztergomi érsekről. Politikai okok miatt 1951-ben nevezték át Lőrinc pap térre; nagybotú Mészáros Lőrinc (1466–1514) római katolikus pap, a Dózsa György-féle parasztfelkelés résztvevője, egyik vezetője volt. A téren álló jezsuita templom gróf Zichy Nándor országgyűlési képviselő támogatását élvezte. A magyarországi jezsuiták központi temploma azon kevés szakrális épület közé tartozik, amely a hívek szorgalmazására és nagyrészt közadakozásból épült fel. A gyűjtés a jézustársasági atyákat a 19. század végén a fővárosba hívó gróf radványi Győry Teréz (1842–1936) kisasszony, és gróf Zichy Nándor szorgalmazására indult meg.^[1] A templommal egybeépült rendház 1888-1890 között elkészült, de az építkezés befejezése anyagi nehézségek miatt elhúzódott. A templomot végül 1909. április 27-én szentelték fel, és az ugyanabban az évben függetlenné vált magyar jezsuita tartomány központja lett.^[2]

A Zichy család 1930-ban szobrot állíttatott Zichy Nándornak (1829–1911) az akkori Scitovszky téren; a művet 1949-ben Sülysápra vitték, a “politikailag kifogásolható” művek közé, de 1993-ban visszakerült eredeti helyére.^[3]

A Zichy palota (Lőrinc pap tér 2.)

Zichy Nándor gróf és felesége, gróf Zichy Lívia (1840–1913) palotája a Lőrinc pap tér 2. szám alatt 1899-ben készült el,^[4] Havel Lipót építőmester kivitelezésében. Az eklektikus stílusú épület magán hordozza a gazdagság jegyeit. Zichy Nándorné Zichy Lívia grófnő a jótékonyságáról és nemeslelkűségéről ismert királyi palotahölgy volt. Az udvarról kocsiszínek nyíltak a Krúdy utcai oldalon, az udvari oldalon istálló volt felette szénapadlással. Zichy Nándor gróf és Zichy Lívia grófnő halála után gyermekük, gróf Zichy Aladár (1864–1937) legitimista politikus, miniszter örökölte meg a Zichy-palotát. A második emeleti lakást később Károlyi Emma grófnő birtokolta, aki 1935-ben galériaszintet építtetett az udvari loggiára nyílóan, Abos Brúnó építész terve szerint. A Zichy-palota 2009 óta négycsillagos szállodaként üzemel.^[5]

A Darányi-palota (Lőrinc pap tér 3.)

Az "asztalnok háza" a Lőrinc pap tér 3. szám alatt található, eklektikus stílusú sarokház. Eredetileg tulajdonosa, a jómódú nagypolgár Liebner József (1818–1890), földbirtokos volt.^[6] 1893. július 3-án adták ki rá az építési engedélyt; építtetőként özvegy Liebner Józsefné Hoh Alojzia (1813–1898),^[7] építőmesterként Staerk Sándort megnevezve. A bérház kapuja fölött látható L. J. monogram, amely a tulajdonosára utal. Fiúgyermekük kakucsi Liebner József (1850–1925), nagybirtokos, örökölte a bérházat. 1896. december 19-én I. Ferenc József magyar király nemességet,^[8] majd 1897. július 9-én a nemesi "kakucsi" előnevet adományozta ifjabb Liebner Józsefnek.^[9] Az asztalnok háza neve azért van, mert ifjabb Liebner József a "császári és királyi asztalnoki" címet viselte.^[10] A Darányi-palotaként is ismert ház az 1933-tól ott lakó Darányi István (1865–1934),^[11] részvénytársasági vezérigazgató, befolyásos italkereskedőről kapta a nevét (a Deutsch István Károly név alatt született); neje Darányi Istvánné Fejérváry Melitta, Fejérváry Frigyes (1847–1910) honvédszázados hadbíró, és Friedrich Laura lánya.^[12] 1928. novemberében özvegy ifjabb kakucsi Liebner Józsefné Rosenfeld Gizella 220 000 pengőért eladta a Scitovszky tér 3. számú bérházat Darányi Istvánnak;^[13] 1929. október 7-én építési átalakításra kapott engedélyt Darányi István.^[14]

Jegyzetek