Kovácsfalva

Kovácsfalva (Kováčová)
Kovácsfalva címere
Kovácsfalva címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásZólyomi
Rangközség
Első írásos említés1254
PolgármesterJán Izrael
Irányítószám962 37
Körzethívószám045
Forgalmi rendszámZV
Népesség
Teljes népesség1552 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség213 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság306 m
Terület7,15 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 36′ 05″, k. h. 19° 06′ 15″48.601388888889, 19.10416666666748.601389°N 19.104167°EKoordináták: é. sz. 48° 36′ 05″, k. h. 19° 06′ 15″48.601388888889, 19.10416666666748.601389°N 19.104167°E
Kovácsfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kovácsfalva témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kovácsfalva (szlovákul: Kováčová) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zólyomi járásban.

Fekvése

Zólyomtól 4 km-re északnyugatra, a Zólyomi-medencében fekszik.

Története

A falu a 13. századi német betelepítéssel keletkezett. 1254-ben „Terra hospitum de Koachou” alakban IV. Béla oklevelében említik először. Ez az ősi falu azonban nem a mai helyén, hanem attól mintegy 2 km-re nyugatra feküdt azon a helyen, melyet ma Stará Kováčová néven említenek. Nevét onnan kapta, hogy az itt élő zólyomi váruradalomhoz tartozó szolganépek kovácsmesterséggel foglalkoztak. A település ugyan megmenekült a török támadásoktól, de többször volt a nemesek közti pártharcok, fosztogatások színhelye. Az ősi falu a 16.-17. században pusztult el és lakói ekkor költöztek a mai helyre. Története során sosem tartozott a nagyobb települések közé, egyházilag Hajnik filiája volt. A 18. században az Eszterházy család birtokában állt, szegény falunak számított, melyről Bél Mátyás is ír „Notitia Hungariae novae historico geographica” című művében.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KOVACSOVA. Tót falu Zólyom Várm. földes Ura G. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Hajniknak szomsédságában, és annak filiája, határjának fele agyagos, a’ malom 5/5 órányira vagyon tőlök, legelője elég, fája is van, komlós kertyei jól termők.[2]

1828-ban 24 házában 183 lakosa élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kovacseva, Zólyom vm. tót falu, Hajnik mellett: 87 kath., 96 ev. lak. Termékeny jó határ. F. u. a kamara.[3]

A trianoni diktátumig Zólyom vármegye Zólyomi járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 385, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 1467 lakosából 1440 szlovák volt.

2011-ben 1522 lakosából 1357 szlovák volt.

Nevezetességei

  • Népi lakóház gazdasági épülettel a 19. század második feléből.
  • A szlovák nemzeti felkelés emlékműve.

Külső hivatkozások

  • Hivatalos oldal
  • Községinfó
  • Kovácsfalva Szlovákia térképén
  • E-obce.sk

Jegyzetek

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. április 26.)
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
Sablon:Zólyomi járás
  • m
  • v
  • sz
Szlovákia zászlaja A Zólyomi járás települései
Zólyom (Zvolen)
Bábaszék (Babiná) · Bacúr (Bacúrov) · Bozókszabadi (Bzovská Lehôtka) · Dobó (Dubové) · Dobronya (Dobrá Niva) · Dobróváralja (Podzámčok) · Garamberzence (Hronská Breznica) · Kovácsfalva (Kováčová) · Lest (Lešť) · Lukóca (Lukavica) · Nagyócsa (Očová) · Nagyrét (Veľká Lúka) · Nagyszalatna (Zvolenská Slatina) · Osztroluka (Ostrá Lúka) · Szászpelsőc (Sása) · Szélnye (Sielnica) · Szliács (Sliač) · Tótpelsőc (Pliešovce) · Újmogyoród (Lieskovec) · Vaségető (Železná Breznica) · Zólyomberezna (Breziny) · Zólyombúcs (Budča) · Zólyommihályi (Michalková) · Zólyomternye (Tŕnie) · Zólyomtúr (Turová)
  • földrajz Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap