Julier-hágó

Julier-hágó
Földrajzi adatok
Országok Svájc
Legmagasabb pont2284 m
Elhelyezkedése
Julier-hágó (Svájc)
Julier-hágó
Julier-hágó
Pozíció Svájc térképén
é. sz. 46° 28′ 20″, k. h. 9° 43′ 41″46.47222, 9.7279346.472220°N 9.727930°EKoordináták: é. sz. 46° 28′ 20″, k. h. 9° 43′ 41″46.47222, 9.7279346.472220°N 9.727930°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Julier-hágó témájú médiaállományokat.

A Julier-hágó (rétorománul Pass dal Güglia, olaszul: Passo del Giulia, németül: Julierpass) egy alpesi hágó a svájci Graubünden kantonban. A 2284 méter tengerszint feletti magasságban fekvő hágó az oberhalbsteini és az engadini völgyeket köti össze. A hágó magasságában fut a Rajna és a Duna közötti európai vízválasztóvonal.

A hágó

Az 1820 és 1826 között épült útvonal Tiefencasteltől (851 m) a Julia (Gelgia) folyó mentén Savognin, Marmorera, Bivio (itt elágazik az út a Septimer-hágó felé) településeken keresztül halad felfelé és tovább Silvaplana (1815 m) irányába.

A nem régen kiépített és egész évben járható út 1 433 méter magasságkülönbséget ível át, maximális emelkedése 10%, az út szélessége 5-5,5 méter. Az északi oldalon Tiefencasteltől a hágó magasságáig (36 kilométerével jelentősen hosszabb, mint a másik oldal) a jellegzetes lépcsőszerű emelkedőt fennsíkszerű részek és meredek kanyarok váltják. Az átlagos emelkedés 4%, a maximális emelkedés 10%. A déli oldal Silvaplanától sokkal rövidebb (7 km) 6,7%-os átlagos emelkedéssel, de a magasságkülönbség is csak 469 méter.

Az északi lejtőn közvetlenül az átjáró alatt a kopasz sziklafalak között található egy kis tó, lejjebb pedig az 1954 óta létező, 1.4 km² nagyságú felduzzasztott Mormorera-tó (Lai da Marmorera). A tó vízmagassága 1680 métert ingadozik. Savognin felől a duzzasztógátnál lévő csaknem 100 méteres magasságkülönbségű utat több éles kanyarban lehet megtenni, míg a tó mellett az útszakasz szinte egyenes.

Az útvonal

A Julier-hágó tetején
Helység tengerszint
feletti
magasság
távolság magasság-
különbség
távolság
összesen
magasság
különbség
összesen
Tiefencastel 851 m - - - -
Savognin 1207 m 9 km 356 m 9 km 356 m
Rona 1408 m 5 km 201 m 14 km 557 m
Mulegns-Sur 1538 m 4.5 km 130 m 18.5 km 687 m
Marmorera 1680 m 2.5 km 142 m 21 km 829 m
Bivio 1769 m 5 km 89 m 27 km 918 m
Hágó legmagasabb pontja 2284 m 9 km 515 m 36 km 1433 m
Silvaplana 1815 m 7 km 469 m 43 km - 469 m

Történelem

Oszlopok a római korból a Julier-hágón

Ásatások során a hágó tetején talált oszlop-töredékek egy szentséghez tartoztak, ami a Julier-hágó jelentőségét bizonyítja a római korban. Napjainkban az oszlopmaradványok az út mentén vannak felállítva. A földben találtak római pénzérméket is: a szokás úgy kívánta, hogy ha valaki szerencsésen a hágó tetejére ért, pénzt áldozott az isteneknek, hogy megtartsák jó kedvükben. Több helyen találtak keréknyomokat is, ami azt jelenti, hogy a hágó már akkoriban járható volt magas kerekű szekerekkel.

A Julier-hágó előnyei a kedvező topográfiájából adódnak. Az egyetlen nagyobb akadályt Tiefencastel éS Savognin között lévő Crap Ses-szoros jelentett, amit a rómaiak a Mon és Salouf helységeken keresztül kerültek ki.

Az érett és kései középkorban a Julier-hágó veszített jelentőségéből a Septimer-hágóval szemben, ami közvetlen észak-déli irányba halad és így elkerüli a kelet felé nyúló Julier-Maloja-hágó-útvonalat. A Gotthárd- és a Splügen-hágó kiépítésével a Julier alárendelt szerepet kapott az európai tranzitforgalomban; helyi szerepe Engadin és Mittelbünden összekötésében viszont a mai napig megmaradt.

Miután a Crap Sesben haladó út többször károkat szenvedett árvíz és földcsuszamlás miatt, 1777-ben egy új utat robbantottak a sziklákon keresztül.

Graubünden kanton 1820-ban egy új utat épített, ami nagy vonalakban a régi utat követte és elsősorban kanyarok építését jelentette a meredek „lépcsők” helyett.

Az első nagyobb beruházásokra az 1930-as években került sor. 1950-ben a Marmorera-duzzasztórendszer építésénél az út egy részét el kellett tolni. Az 1990-es évektől a hágót több szakaszon teljesen újjáépítették: az 1992-ben készült el a 706 méter hosszú alagút, ami a Crap Ses-szorost kerüli el; 2008 nyarán az északi oldalon átadtak a forgalomnak egy új útvonalat, ami csökkenti a kanyarok számát.

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Julierpass című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források és további információk

  • Pässe und Tunnelverbindungen Der Julierpass, 2284 m
  • Tourenland, Julierpass
  • Julierpass
Sablon:Svájc alpesi hágói
  • m
  • v
  • sz
Svájc alpesi hágói
Ächerli •

Agites • Aiguillon • Albis • Albula • Balmberg • Benker • Bernina • Böhler • Bözberg • Breitehöchi • Brünig • Buechenegg • Chalet-à-Gobet • Challhöchi • Chall • Champex • Chasseral • Chatzenstrick • Chilchzimmer (Belchen) • Croix (Vaud) • Croix (Jura) • Étroits • Etzel • Flüela • Forclaz • Furka • Ghöch • Givrine • Glaubenberg • Glaubenbühl • Gottschalkenberg • Grimsel • Grosse Scheidegg • Gurnigel • Heitersberg • Hirzel • Hulftegg • Ibergeregg • Jaun • Julier • Jungfraujoch • Kerenzerberg • Klausen • Kleine Scheidegg • Lein • Lenzerheide • Livigno • Lukmanier • Maloja • Marchairuz • Mollendruz • Mont Crosin • Mont d’Orzeires • Monte Ceneri • Morgins • Mosses • Mutschellen • Nagy Szent Bernát • Alpe di Neggia • Nufenen • Oberalp • Oberer Hauenstein • Oberricken • Ofen (Fuorn) • Orn (Bachtel) • Passwang • Pierre Pertuis • Pillon • Planches • Pontins • Pragel • Randen • Rangiers • Raten • Rengg • Ricken • Roches • Ruppen • Rüsler • Saanenmöser • Salhöhe • San Bernardino • Santelhöchi • Sattel • Sattelegg • Schafmatt • Schallenberg • Schelten • Schöllenen • Schufelberger Egg • Schwägalp • Schwarzenbühl • Simplon • Splügen • Szent Antal (St. Anton) • Szent Gotthárd • St. Luzisteig • Staffelegg • Stoss • Susten • Theodul • Tourne • Umbrail • Wasserfluh • Weissenstein • Wildhaus •

Wolfgang
Nemzetközi katalógusok
  • Földrajz Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap