Jarosław

Jarosław
Városháza
Jarosław címere Jarosław zászlaja
Közigazgatás
Ország	Lengyelország
Vajdaság	Kárpátaljai
Járás	Jarosławi
Irányítószám	37-500
Körzethívószám	(+48)16
Rendszám	RJA
Testvérvárosok	Lista Dingelstädt[1] Nagymihály Orange Schönebeck Ungvár Vyškov Budapest X. kerülete Javoriv[2] Felsővízköz[3] Homonna[4]
Népesség
Teljes népesség	36 303 fő (2021. márc. 31.)[5]
Népsűrűség	1 048,92 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	34,61 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 50° 00′ 58″, k. h. 22° 40′ 40″50.01623, 22.6777650.016230°N 22.677760°EKoordináták: é. sz. 50° 00′ 58″, k. h. 22° 40′ 40″50.01623, 22.6777650.016230°N 22.677760°E
Jarosław weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Jarosław témájú médiaállományokat.

Jarosław ( régi magyar neve: Iroszló, jiddisül: יאַרעסלאָוו Yareslov, németül: Jaroslau, ukránul: Ярослав) város Lengyelországban, a Kárpátaljai vajdaságban, a San folyó partján.

Története

Délkelet-Lengyelországban, a San folyó fölötti magas parton elterülő Jarosławot feltehetően a névadó, Bölcs Jaroszláv kijevi nagyfejedelem alapította a 11. században. Ezután rövid megszakításokkal 1340-ig a halicsi fejedelemséghez tartozott. 1188 és 1190 között, III. Béla magyar király sikeres hadjárata után fia, András herceg lett a halicsi uralkodó. 1208-9-ben ismét magyar uralom alatt állt, majd évekig hol orosz, hol lengyel, hol magyar csapatok foglalták el. 1216-19-ben Kálmán halicsi király, 1227–29 között pedig öccse, András herceg uralkodott fölötte. 1231-ben aztán II. András, Béla és András herceg vette be Jarosław várát, és helyreállította András herceg halicsi uralmát, ami azonban csak három évig tartott. 1249-ben pedig egy egyesült magyar-lengyel sereg szenvedett vereséget Jarosławnál. 1340-ben Jarosławot is megörökölte Nagy Kázmér lengyel király. A település 1375-ben, Opolei Lászlótól, Nagy Lajos király halics-lodomériai kormányzójától nyert magdeburgi városjogot, és 1387-ben került, immár több mint 400 évre, Lengyelországhoz.

Jarosław egészen a 17. századig fontos kereskedelmi gócpont volt. Erre húzódott a Magyarország és Galícia, valamint a Kelet-Nyugat közötti árucsere-forgalom útvonala. Jelentős (több tízezres) vásárokat tartottak a városban, a San-parti kikötőben pedig áruval megrakott bárkák nyüzsögtek. 1625-ben viszont a vásár alkalmával tűz ütött ki, amely sok emberáldozatot követelt. Ettől kezdve megakadt a város fejlődése. 1656-ban az országot felszabadító Stefan Czarniecki a jarosławi csatában megverte a svédeket. 1683-ban a városban várta a győztes kahlenbergi és párkányi csatából hazatérő királyi férjét, a törökverő Sobieski Jánost felesége, Mária királyné. A nagy északi háború idején járt a városban Erős Ágost lengyel király és Nagy Péter cár, és évekig itt élt Sarolta Amália hercegnő, II. Rákóczi Ferenc felesége is. 1711-ben, szabadságharcának leverése után II. Rákóczi Ferenc és Bercsényi Miklós hosszabb ideig tartózkodtak a városban, és tárgyalásokat folytattak I. Péter orosz cárral. Jarosław volt a kuruc emigránsok központja, ezért is áll itt a lengyel-magyar barátság emlékműve.

Látnivalói

• Főtér a 19. századi neoreneszánsz városházával, városkúttal és barokk polgárházakkal
• Az 1570-ben épült reneszánsz attikás, sgraffitós, lábas Orsetti-ház
• Görögkatolikus templom
• Bencés apátsági templom (gótikus-reneszánsz) és az 1615-ös apácakolostor
• Domonkos templom és kolostor
• Pincerendszer az óváros alatt
• A lengyel-magyar barátság emlékműve

Testvérvárosok

Jarosław testvértelepülései a következők:^[6]

Jegyzetek

2. http://kobanya.info/index.php?option=com_content&view=article&id=4020:kbanya-jaroslaw-ket-jo-barat&catid=42:kozelet&Itemid=84^{[halott link]}

Források

• Bács Gyula: Lengyelország (útikönyv). Panoráma, Bp. 1980.