Jáva

Hasonló névvel lásd még: Java (egyértelműsítő lap)

Jáva

A Semeru és a Bromo vulkánok Kelet-Jáván
Közigazgatás
Ország	Indonézia
Székhely	Jakarta
Legnagyobb település	Jakarta
Népesség
Teljes népesség	160 293 748 fő (2015)
Jakarta népessége	9 607 787 fő (2009)^[1] +/-
Földrajzi adatok
Fekvése	Indiai-óceán keleti része és a Jáva-tenger között
Szigetcsoport	Nagy-Szunda-szigetek
Terület	126 650 km²
Hosszúság	1062 km
Szélesség	199 km
Tengerszint feletti magasság	3676 m
Legmagasabb pont	Semeru (3676 m)
Időzóna	Indonesia Western Standard Time
Elhelyezkedése

Jáva Pozíció Indonézia térképén
d. sz. 7° 30′, k. h. 111° 15′-7.5, 111.257.500000°S 111.250000°EKoordináták: d. sz. 7° 30′, k. h. 111° 15′-7.5, 111.257.500000°S 111.250000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Jáva témájú médiaállományokat.

Jáva (indonéz: Jawa) Indonézia egyik szigete, melyen az ország fővárosa, Jakarta is található. Ez a világ legnépesebb szigete, egyben a világ legsűrűbben lakott területeinek egyike. A Föld tizenharmadik legnagyobb szigete. Területe 126 650 km², lakossága 2015-ben mintegy 145 millió főre tehető. Népsűrűsége 2015-ben 1120 fő/km² körül volt.

Földrajz

Szumátrával, Borneóval és Celebesszel együtt ez a négy sziget alkotja a Nagy-Szunda-szigeteket. Jáva Szumátrától délkeletre, Borneótól délre, Celebesztől pedig délnyugatra fekszik.

A sziget szinte teljesen vulkanikus eredetű, az ún. pacifikus tűzgyűrű része. 38 működő, illetve inaktív vulkáni kúp gazdagítja a tájat. Közöttük a két legismertebb a Bromo és a Merapi, melyek a világ legveszélyesebb vulkánjai közé tartoznak.

A Krakatau a Szunda-szorosban Jáva és Szumátra szigete között fekszik. 1883-ban hatalmas erővel tört ki és robbantotta darabjaira a szigethegyet és egyben a történelemben feljegyzett legnagyobb hangkitörést produkálta, amelyet messze földeken is érzékeltek. A kitörés következtében kialakuló cunami (szökőár) legalább 36 ezer embert ölt meg.

A vulkánkitöréseknél is fenyegetőbb helyi veszély azonban, hogy Jávát gyakran rázzák meg földrengések.

Aktív vulkánok

név	alak	magasság	utolsó kitörés	koordináták
Krakatau	kaldera	813	2011 jan.	d. sz. 6,102°, k. h. 105,423°-6.102, 105.4236.102000°S 105.423000°E
Pulosari	rétegvulkán	1346		d. sz. 6,342°, k. h. 105,975°-6.342, 105.9756.342000°S 105.975000°E
Gunung Karang	rétegvulkán	1778		d. sz. 6,270°, k. h. 106,042°-6.27, 106.0426.270000°S 106.042000°E
Kiaraberes-Gagak	rétegvulkán	1511	1939	d. sz. 6,73°, k. h. 106,65°-6.73, 106.656.730000°S 106.650000°E
Perbakti	rétegvulkán	1699		d. sz. 6,75°, k. h. 106,68°-6.75, 106.686.750000°S 106.680000°E
Salak	rétegvulkán	2211	1938	d. sz. 6,72°, k. h. 106,73°-6.72, 106.736.720000°S 106.730000°E
Gede	rétegvulkán	2958	1957	d. sz. 6,78°, k. h. 106,98°-6.78, 106.986.780000°S 106.980000°E
Patuha	rétegvulkán	2434		d. sz. 7,160°, k. h. 107,400°-7.16, 107.47.160000°S 107.400000°E
Wayang-Windu	lávakupola	2182		d. sz. 7,208°, k. h. 107,630°-7.208, 107.637.208000°S 107.630000°E
Malabar	rétegvulkán	2343		d. sz. 7,13°, k. h. 107,65°-7.13, 107.657.130000°S 107.650000°E
Tangkuban Perahu	rétegvulkán	2084	1983	d. sz. 6,77°, k. h. 107,60°-6.77, 107.66.770000°S 107.600000°E
Papandayan	rétegvulkán	2665	2002	d. sz. 7,32°, k. h. 107,73°-7.32, 107.737.320000°S 107.730000°E
Kendang	rétegvulkán	2608		d. sz. 7,23°, k. h. 107,72°-7.23, 107.727.230000°S 107.720000°E
Kamojang	rétegvulkán	1730		d. sz. 7,125°, k. h. 107,800°-7.125, 107.87.125000°S 107.800000°E
Guntur	komplex vulkán	2249	1847	d. sz. 7,143°, k. h. 107,840°-7.143, 107.847.143000°S 107.840000°E
Tampomas	rétegvulkán	1684		d. sz. 6,77°, k. h. 107,95°-6.77, 107.956.770000°S 107.950000°E
Galunggung	rétegvulkán	2168	1984	d. sz. 7,250°, k. h. 108,058°-7.25, 108.0587.250000°S 108.058000°E
Talagabodas	rétegvulkán	2201		d. sz. 7,208°, k. h. 108,070°-7.208, 108.077.208000°S 108.070000°E
Karaha	fumarola	1155		d. sz. 7,12°, k. h. 108,08°-7.12, 108.087.120000°S 108.080000°E
Cereme	rétegvulkán	3078	1951	d. sz. 6,892°, k. h. 108,400°-6.892, 108.46.892000°S 108.400000°E
Slamet	rétegvulkán	3432	1999 máj.	d. sz. 7,242°, k. h. 109,208°-7.242, 109.2087.242000°S 109.208000°E
Dieng	komplex vulkán	2565	1996 dec.	d. sz. 7,20°, k. h. 109,92°-7.2, 109.927.200000°S 109.920000°E
Sundoro	rétegvulkán	3136	1971 okt.	d. sz. 7,300°, k. h. 109,992°-7.3, 109.9927.300000°S 109.992000°E
Sumbing	rétegvulkán	3371	1730	d. sz. 7,384°, k. h. 110,070°-7.384, 110.077.384000°S 110.070000°E
Ungaran	rétegvulkán	2050		d. sz. 7,18°, k. h. 110,33°-7.18, 110.337.180000°S 110.330000°E
Telomoyo	rétegvulkán	1894		d. sz. 7,37°, k. h. 110,40°-7.37, 110.47.370000°S 110.400000°E
Merbabu	rétegvulkán	3145	1797	d. sz. 7,45°, k. h. 110,43°-7.45, 110.437.450000°S 110.430000°E
Merapi	rétegvulkán	2968	2010 okt.^[2]	d. sz. 7,542°, k. h. 110,442°-7.542, 110.4427.542000°S 110.442000°E
Muria	rétegvulkán	1625	160 körül	d. sz. 6,62°, k. h. 110,88°-6.62, 110.886.620000°S 110.880000°E
Lawu	rétegvulkán	3265	1885	d. sz. 7,625°, k. h. 111,192°-7.625, 111.1927.625000°S 111.192000°E
Wilis	rétegvulkán	2563		d. sz. 7,808°, k. h. 111,758°-7.808, 111.7587.808000°S 111.758000°E
Kelud	rétegvulkán	1731	2014 feb.	d. sz. 7,930°, k. h. 112,308°-7.93, 112.3087.930000°S 112.308000°E
Kawi-Butak	rétegvulkán	2651		d. sz. 7,92°, k. h. 112,45°-7.92, 112.457.920000°S 112.450000°E
Arjuno-Welirang	rétegvulkán	3339	1952 aug.	d. sz. 7,725°, k. h. 112,580°-7.725, 112.587.725000°S 112.580000°E
Penanggungan	rétegvulkán	1653		d. sz. 7,62°, k. h. 112,63°-7.62, 112.637.620000°S 112.630000°E
Malang Plain	maar	680		d. sz. 8,02°, k. h. 112,68°-8.02, 112.688.020000°S 112.680000°E
Semeru	rétegvulkán	3676	2021. január 16.	d. sz. 8,108°, k. h. 112,920°-8.108, 112.928.108000°S 112.920000°E
Tengger	rétegvulkán	2329	2004 jún.	d. sz. 7,942°, k. h. 112,950°-7.942, 112.957.942000°S 112.950000°E
Lamongan	rétegvulkán	1651	1898	d. sz. 7,979°, k. h. 113,342°-7.979, 113.3427.979000°S 113.342000°E
Lurus	komplex vulkán	539		d. sz. 7,73°, k. h. 113,58°-7.73, 113.587.730000°S 113.580000°E
Iyang-Argapura	komplex vulkán	3088		d. sz. 7,97°, k. h. 113,57°-7.97, 113.577.970000°S 113.570000°E
Raung	rétegvulkán	3332	2002 jún.	d. sz. 8,125°, k. h. 114,042°-8.125, 114.0428.125000°S 114.042000°E
Ijen	rétegvulkán	2799	1999 jún.	d. sz. 8,058°, k. h. 114,242°-8.058, 114.2428.058000°S 114.242000°E
Baluran	rétegvulkán	1247		d. sz. 7,85°, k. h. 114,37°-7.85, 114.377.850000°S 114.370000°E

Földrajzi térkép

Lombok

Bali

Szunda-szoros

Madura

Krakatau

Surabaya

Yogyakarta

Semarang

Bandung

Bogor

Malang

Jakarta

Bandar Lampung

Borobudur

Jáva-tenger

Indiai-óceán

Szumátra

Jáva, Bali és Lombok

Lakosság

A sziget népsűrűsége igen magas, 2015-ben 1120 fő/km² körül van. Jáván koncentrálódik Indonézia lakosságának kb. 60%-a.

Jáva lakóinak kétharmada a jávai népcsoporthoz tartozik. A második legnagyobb etnikum a nyugaton élő szundanézeké. A sziget északkeleti partjain maduraiak (madurézek) is élnek, a délkeleti csücskében pedig balinézek. A hivatalos indonéz nyelven (Bahasa Indonesia) kívül még főleg a jávai nyelvet beszélik. Ez a nyelv a szundai nyelvcsaládba tartozik.

A lakosság 90%-a muzulmán. 1815-ben érkezett a szigetre az első keresztény misszionárius. Ma a keresztények száma 10% alatt van. Kelet-Jáván, Banyuwangi körül jelentősebb a hinduk száma is.

Nagyobb városai

Jakarta – 11 millió lakos
Surabaya – 2,5 millió lakos
Bandung – 1,7 millió lakos
Semarang – 1,3 millió lakos
Bogor – 800 000 lakos
Malang – 750 000 lakos
Surakarta – 550 000 lakos
Yogyakarta – 650 000 lakos

Jegyzetek

A Wikimédia Commons tartalmaz Jáva témájú médiaállományokat.

Nézd meg a jáva címszót a Wikiszótárban!

↑ Jakarta lakossága (indonéz nyelven) (PHP), 2008 (Hozzáférés: 2009. július 5.)
↑ „Mount Merapi Erupts”, ANTARA, 2010. október 26. (Hozzáférés: 2010. október 27.)

További információk

Közép-Jáva

Sablon:Indonézia-témakörök m v sz Indonézia
Történelem	Tarumanagara Matarami Királyság Sriwijaya Királyság Singhasari Birodalom Malacca Szultánság Ternate Szultánság Matarami Szultánság Indonézia gyarmatosítása (Holland Kelet-India) indonéz függetlenségi háború
Gazdaság	gazdaság (története) indonéz rúpia közlekedés turizmus
Földrajz	Indonézia földrajza szigetek listája Szumátra Jáva Borneó Kis-Szunda-szigetek Celebesz Pápua nemzeti parkjai időzóna (UTC+07:00)
Kultúra	indonéz nyelv Indonézia művészete filmművészet tánc irodalom zene építészet iszlám mitológia gasztronómia ünnepek sport vallás
Társadalom és politika	kormány államfők listája kormányfők listája oktatás haderő alkotmány politika Területi Képviselő-testület Népi Képviselőház Indonéz Harc Demokrata Pártja
Közigazgatás	közigazgatási rendszer városok (Jakarta)

Sablon:Indonézia tartományai m v sz Indonézia tartományai (földrajzi régiók szerint)
Szumátra (Sumatera)	Aceh Bangka-Belitung-szigetek Bengkulu Dél-Szumátra Észak-Szumátra Jambi Lampung Nyugat-Szumátra Riau Riau-szigetek
Jáva (Jawa)	Banten Jakarta Kelet-Jáva Közép-Jáva Nyugat-Jáva Yogyakarta
Borneó (Kalimantan)	Dél-Kalimantan Észak-Kalimantan Kelet-Kalimantan Közép-Kalimantan Nyugat-Kalimantan
Kis-Szunda-szigetek (Nusa Tenggara)	Bali Kelet Nusa Tenggara Nyugat Nusa Tenggara
Celebesz (Sulawesi)	Dél-Sulawesi Délkelet-Sulawesi Észak-Sulawesi Gorontalo Közép-Sulawesi Nyugat-Sulawesi
Maluku-szigetek	Észak-Maluku Maluku
Nyugat-Új-Guinea (Papua)	Nyugat-Pápua Papua
Történelmi	Timor Timur

Nemzetközi katalógusok	VIAF: 152057336 LCCN: sh85069786 GND: 4028527-3 SUDOC: 027262170 NKCS: ge134254 BNF: cb140343302 BNE: XX455672 KKT: 00628626