Hvar (sziget)

Ez a szócikk a szigetről szól. Hasonló címmel lásd még: Hvar (település).

A településen világörökségi helyszín található

Hvar
A sziget legnagyobb városa, Hvar
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Split-Dalmácia megye
Székhely	Hvar
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
Népsűrűség	38,5 fő/km²
Földrajzi adatok
Fekvése	Adriai-tenger
Terület	297,37 km²
Legmagasabb pont	Sveti Nikola (628 m)
Időzóna	UTC+01:00
Elhelyezkedése
Hvar Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 09′, k. h. 16° 45′43.15, 16.7543.150000°N 16.750000°EKoordináták: é. sz. 43° 09′, k. h. 16° 45′43.15, 16.7543.150000°N 16.750000°E
Hvar weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hvar témájú médiaállományokat.

A Horvátországhoz tartozó Hvar (olaszul Lesina) szigete az Adriai-tengeren, Dalmácia tengerpartján helyezkedik el.

Fekvése

Bračtól délre, vele párhuzamosan terül el.

Földrajza

300 km²-es területével a negyedik legnagyobb, 80 kilométerével pedig a Cres sziget után a második leghosszabb sziget az Adrián. Legnyugatibb pontja a Pelegrin-fok, mely a Spliti-kapuval van egy vonalban. Legkeletibb részét, a Sućuraj fokot egy alig 4–5 km-es csatorna választja el a szárazföldtől. Legmagasabb csúcsa a Sveti Nikola (Szent Miklós) 628 méterrel. Átlagos napsütéses óráinak száma 2700, átlaghőmérséklete pedig 16,2 °C.

Főbb települései: Hvar, Jelsa, Stari Grad.

Története

Hvar szigete már a csiszolt kőkorszak óta lakott hely. Az ebből a korból származó leletek a Jelsa közelében levő Grapce-barlangból kerültek elő, ahol e korból származó eszközöket, kerámiákat találtak.

Az illírek által is lakott szigeten Stari Grad helyén i. e. 385-ben a Pharosz-szigeti görögök alapították meg Pharosz nevű kolóniájukat, amely az Adria-parti görög települések őse. A Középkor elején letelepedett szláv néptörzsek nyelvjárása hatására változott a helynév a ma is használatos Hvar-ra.

A görög kolónia több évszázadig virágzott itt, melynek a rómaiak támadása vetett véget, akik i. e. 219-ben, a második római–illír háborúban legyőzték Pharoszi Démétrioszt és elpusztították a várost.

A sziget második virágkora a 15–16. századra, az adriai hajózás nagy időszakára esett, mikor Hvar a Raguzai Köztársaság rövid uralma után elismerte Velence fennhatóságát. Ekkor itt Hvar szélvédett kikötőjében telelt a velencei flotta is.

A velencei uralmat rövid francia megszállás követte. Ennek emléke a Fort Napoleon.

1918-ig a sziget Osztrák-Magyar Monarchiához tartozott.

1919 novemberében az olaszok elfoglalták a szigetet.

Az 1920-as rapallói egyezmény aláírásával a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság részévé vált, majd a második világháború után Jugoszláviához tartozott.

1992-től Horvátországhoz tartozik a sziget.

Települések

• Hvar
• Stari Grad
• Vrboska
• Jelsa
• Sućuraj
• Milna
• Velo Grablje
• Malo Grablje
• Brusje
• Basina
• Dol
• Vrbanj
• Svirče
• Vrisnik
• Pitve
• Sveta Nedjelja
• Ivan Dolac
• Zavala
• Humac
• Poljica
• Zastražišće
• Gdinj
• Bogomolje

Kapcsolódó szócikkek

• Stari Grad-síkság

Források

• Bács Gyula: A jugoszláv tengerpart (Panoráma útikönyvek, 1981) ISBN 963-243-220-7
• Horvátországinfó.hu
• Hvar-sziget

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Hvar (sziget) témájú médiaállományokat.

• Hvar hivatalos oldala
• Információk a Hvar szigetről, magyarul, érthetően