Heliantheae
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 A nemzetségcsoport legismertebb tagja a napraforgó | ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Alnemzetségcsoportok | ||||||||||||||||||||
| Több mint 190 nemzetség és 250 faj | ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Helianthae témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Helianthae témájú kategóriát. |
A Heliantheae az őszirózsafélék családjába tartozó nemzetségcsoportok közül a legismertebb. A nemzetségcsoport neve a Helianthus nemzetség nevéből ered, aminek jelentése görögül napraforgó.
A Heliantheae a harmadik legnagyobb nemzetségcsoport az őszirózsafélék családjában, több mint 190 nemzetség és 250 faj tartozik ide. Ezek közül a legtöbb Észak- és Dél-Amerikában, elsősorban Mexikó területén honosak. Néhány nemzetség a trópusokon él.
A nemzetségcsoportba tartozó legtöbb növény lágy szárú, alacsony növésű, de némelyik kisebb fa méretűre is megnőhet. A növények levelei általában szőrösek, párban állnak, a porzók pedig jellemzően fekete színűek.
Felhasználása
Az ide tartozó fajok közül a legismertebb és iparilag leghasznosabb a napraforgó, illetve gumóiért termesztik még a csicsókát is. Sok kedvelt kerti virág is a nemzetségcsoport tagja, mint pl. a kasvirág (Echinacea), a kúpvirág (Rudbeckia spp.) és a rézvirág (Zinnia spp.).
Ezek mellett a nemzetségcsoport tagja néhány problémás faj is, többek között a parlagfű (Ambrosia) nemzetség tagjai, elsősorban az ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia). A nemzetség tagjai nagy mennyiségű pollent termelnek, egyes fajok példányai akár egy milliárd pollenszemcsét is útra bocsáthatnak, mivel ezek a fajok a szél által porzódnak meg. A parlagfű pollenje az allergia egyik fő kiváltója.
Rendszertan
A Heliantheae nemzetségcsoport leírása és felosztása egy 19. századi francia biológustól, Henri Cassinitől származik. A nemzetségcsoportot további alnemzetségcsoportokra osztották fel különböző szerzők. A Heliantheae 1981-es felülvizsgálata során Harold Ernest Robinson összesen 35 alnemzetségcsoportot határozott meg.[1]
Ambrosiinae alnemzetség
- Parlagfű (Ambrosia)
- Dicoria
- Euphrosyne
- Hymenoclea
- Iva
- Xanthium
Verbesininae alnemzetség
- Calyptocarpus
- Encelia
- Flourensia
- Oblivia
- Perymenium
- Synedrella
- Verbesina
- Wedelia
Be nem sorolt nemzetségek
- Acanthospermum
- Acmella
- Baltimora
- Berlandiera
- Blainvillea
- Borrichia
- Chrysanthellum
- Clibadium
- Dracopis
- Eclipta
- Eleutheranthera
- Kasvirág (Echinacea)
- Enceliopsis
- Engelmannia
- Geraea
- Guizotia
- Helianthus
- Heliomeris
- Heliopsis
- Hidalgoa
- Iostephane
- Lagascea
- Leptocarpha
- Lipochaeta
- Melanthera
- Montanoa
- Pappobolus
- Phoebanthus
- Podachaenium
- Podanthus
- Ratibida
- Rudbeckia
- Salmea
- Sanvitalia
- Scalesia
- Sclerocarpus
- Sigesbeckia
- Silphium
- Simsia
- Sphagneticola
- Spilanthes
- Syncretocarpus
- Titónia (Tithonia)
- Viguiera
- Wollastonia
- Wyethia
- Zaluzania
- Zinnia
Jegyzetek
- ↑ Robinson, Harold Ernest. A revision of the tribal and subtribal limits of the Heliantheae (Asteraceae). Smithsonian,, Washington (1981)
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Heliantheae című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
- Bremer, Kåre. (1994). Asteraceae: Cladistics & Classification. Portland, OR: Timber Press. ISBN 0-88192-275-7.
- Strother, John L. (1991). Taxonomy of Complaya, Elaphandra, Iogeton, Jefea, Wamalchitamia, Wedelia, Zexmenia, and Zyzyxia (Compositae – Heliantheae – Ecliptinae). Systematic Botany Monographs: 33. ISBN 0-912861-33-9.
További információk
Nézd meg Heliantheae heliantheae címszót a Wikiszótárban!
- Cassini, Alexandre de (1819. május 19.). „[1]”. Journal de Physique, de Chimie et d'Histoire Naturelle, Paris 88, 196. o. J. Phys. Chim. Hist. Nat. Arts. (Hozzáférés: 2008. június 30.)
Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
