Hage Geingob

Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon.

Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.

Hage Geingob
Született	1941. augusztus 3.[1][2] Otjiwarongo
Elhunyt	2024. február 4. (82 évesen)[3] Windhoek[3]
Állampolgársága	Dél-afrikai Unió (1941–1990) namíbiai (1990–2024)
Házastársa	Monica Geingos (2015 – 2024. február 4.)
Gyermekei	négy gyermek
Foglalkozása	politikus
Iskolái	Temple University Leedsi Egyetem (PhD) New School for Social Research Augustineum Fordham Egyetem (–1970, BA) The New School (–1974, MA, nemzetközi kapcsolatok)
Kitüntetései	Officer of the French Order of Academic Palms (1980) National Order of Merit Carlos Manuel de Cespedes (1994) honorary degree of the University of Leeds (2004) Order of the Most Ancient Welwitchia Mirabilis (2015) honorary doctor of Fordham University (2015)
Halál oka	rák
Namíbia 3. elnöke
Hivatali idő 2015. március 21. – 2024. február 4.
miniszterelnök	Saara Kuugongelwa Amadhila
Előd	Hifikepunye Pohamba
Utód	Nangolo Mbumba
Politikai pályafutása
Párt	SWAPO
Facebook
A Wikimédia Commons tartalmaz Hage Geingob témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Hage Gottfried Geingob (Otjiwarongo, 1941. augusztus 3. – Windhoek, 2024. február 4.) namíbiai politikus, miniszterelnök (1990–2002, 2012–2015), kereskedelmi és ipari miniszter (2008–2012), Namíbia harmadik elnöke (2015. március 21-től haláláig).

2017-től pártja, a SWAPO elnöke volt.^[4] 2014 novemberében Geingobot elsöprő fölénnyel Namíbia elnökévé választották. 2018 augusztusában Geingob egyéves megbízatást kezdett a Dél-afrikai Fejlesztési Közösség elnökeként.

Korai évek

Kezdetben tanulmányait a bantu oktatási rendszer keretében, Otaviban végezte. 1958-ban csatlakozott az Augustineumhoz, aminek Namíbia nagyobb karriert befutó politikusai is tagjai voltak. 1960-ban kizárták az Augustineumból, mert részt vett az oktatás rossz minősége ellen tiltakozó felvonuláson, azonban 1961-ben visszavették és így be tudta fejezni a tanárképző tanfolyamot. Ezt követően a közép-namíbiai Tsumeb Általános Iskolában kapott tanári állást, de hamarosan rájött, hogy tudásszomját valószínűleg nem csillapíthatja Namíbiában. Azt is ellenezte, hogy ő tanárként ilyen módon "eszköze legyen" a bantu oktatási rendszer fenntartásának, ezért a tanév végén otthagyta állását.

Ő és három kollégája gyalogosan majd autóstoppal Botswanába menekült a rendszer elől, onnan pedig a tanzániai Dar es Salaamba kellett volna mennie az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) által bérelt géppel, de a gépet a Dél-Afrikai Rendőrség felrobbantotta. A gépen elhelyezett bomba azonban idő előtt robbant, még mielőtt a gép fel tudott volna szállni, és bárki rajta lett volna, ennek eredményeként Geingob Botswanában maradt, ahol a Délnyugat-Afrikai Népi Szervezet (SWAPO) helyettes képviselőjeként szolgált (1963–1964).

Egyetemi évei

1964-ben Geingob az Egyesült Államokba távozott, hogy a philadelphiai Temple Egyetemen tanuljon, ahova ösztöndíjjal vették fel. 1970-ben BA fokozatot szerzett a New York-i Fordham Egyetemen, majd 1974-ben a New York-i The New School Graduate Faculty-n nemzetközi kapcsolatok szakon.

1964-ben kinevezték a SWAPO ENSZ-képviselőjévé az amerikai kontinensen, mely pozíciót 1971-ig töltötte be. Sokat utazott, bejárta az Egyesült Államokat, beszédeket mondott. Ő és kollégái nem mindig jártak sikerrel, de végül az Egyesült Nemzetek Szervezete elismerte a SWAPO-t Namíbia népének egyetlen hiteles képviselőjének. A namíbiaiak küzdelme a nemzetközi fórumokon és az 1966-ban megkezdett fegyveres harcuk végül Namíbia 1990-es függetlenségéhez vezetett.

1972-ben Geingobot politikai ügyekért felelős titkárnak nevezték ki az ENSZ-ben, ezt a pozíciót 1975-ig töltötte be, amikor is kinevezték az ENSZ Namíbiai Intézetének igazgatójává. Ő volt a felelős az intézet elindításáért, amelynek elsődleges feladata olyan káderek képzése volt, akik átvehetik Namíbia vezetését a függetlenségi háború után. Az intézet másik fontos eleme volt az ágazati kutatások elvégzése, a független Namíbia kormányának politikai struktúrájának kidolgozása. Elismertsége az évek során a szervezeten belül folyamatosan nőtt, és kapcsolatokat is létre tudott hozni különböző európai felsőoktatási intézményekkel, köztük a Warwicki Egyetemmel, a Kelet-Angliai Egyetemmel és a Sussexi Egyetemmel. Ezek és más intézmények különböző oklevelekkel elismerték Geigob munkáját.

Geingob 1989-ig volt az Egyesült Nemzetek Namíbiai Intézetének igazgatója, ugyanakkor továbbra is tagja volt a SWAPO Központi Bizottságának és Politikai Hivatalának.

1989-ben a SWAPO Politikai Hivatala megválasztotta a SWAPO namíbiai választási kampányfőnökének. E megbízatás teljesítésére 1989. június 18-án, 27 évnyi távollét után, számos kollégájával visszatért Namíbiába. A SWAPO választási igazgatójaként Geingob igazgatóságának többi tagjával együtt SWAPO választási központokat hozott létre országszerte, és egy olyan választási kampány élére állt, amely a SWAPO-t Namíbiában hatalomra juttatta.

1989. november 21-én, a választásokat követően az Alkotmányhozó Nemzetgyűlés elnökévé választották, amely a namíbiai alkotmány megfogalmazásáért volt felelős. Geingob elnöklete alatt az Alkotmányozó Nemzetgyűlés 1990. február 9-én egyhangúlag elfogadta az új namíbiai alkotmányt.

1990. március 21-én Geingob a Namíbiai Köztársaság első miniszterelnökének választották, 1995. március 21-én pedig (az újraválasztását követően) a második ciklusra tette le a hivatali esküt, ebben a beosztásban 12 évig szolgált. Geingob miniszterelnökként modern vezetési megközelítéseket mutatott be a kormányban; a természetvédelem és a turizmus mellett is elkötelezett volt, így az 1990-es évek elején megnyitotta az Ongava Lodge-ot az Etosha Nemzeti Parktól délre.

A 2002. augusztus 27-i kabinet átalakítás során Geingob miniszterelnök helyére Theo-Ben Gurirab lépett, és Geingobot regionális, önkormányzati és lakásügyi miniszterré nevezte ki, de ő nem volt hajlandó elfogadni ezt az alacsonyabb pozíciót.^[5] A párt 2002. augusztusi kongresszusán a SWAPO Központi Bizottságának megválasztásán 368 szavazattal a kilencedik helyezést érte el,^[6] de a második szavazáson, szeptember 15-én nem sikerült újraválasztania a SWAPO Politikai Bizottságának; a 83 tagú Központi Bizottságtól 33 szavazatot kapott, míg a legalacsonyabb pontszámot elért sikeres jelölt 35-öt kapott.^[7][8]

A SWAPO 2012-es pártkongresszusán Geingobot újraválasztották a SWAPO alelnökévé. Ezt követően Namíbia elnöke miniszterelnöki pozíciót ajánlott Geingobnak, amit ő el is fogadott^[9]

2015-ben Hifikepunye Pohamba utódja lett Namíbia elnöki posztján.^[10][11][12] 2019-ben újraválasztották. 2024-ben, 82 éves korában hivatalában meghalt.^[13]

Magánélete

1967-ben Geingob feleségül vette Priscilla Charlene Cash-t, egy New York-i születésű nőt. A párnak született egy lánya, Nangula Geingos-Dukes. Geingob később feleségül vette Loini Kandume üzletasszonyt, házasságukból két gyereke született: egy lány és egy fiú. Geingob 2006 májusában indított válópert Kandume ellen, és 2008 júliusában ideiglenes válási végzést kapott.

Geingob 2015. február 14-én vette feleségül Monica Kalondot, akitől nem született gyerekük.

Jegyzetek

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Hage Geingob című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források