Güell-palota

Antoni Gaudí munkái
Világörökség
Adatok
Ország	Spanyolország
Világörökség-azonosító	320-002
Típus	Kulturális helyszín
Felvétel éve	1984
Elhelyezkedése
Güell-palota Pozíció Barcelona térképén
é. sz. 41° 22′ 44″, k. h. 2° 10′ 28″41.37882, 2.1743941.378820°N 2.174390°EKoordináták: é. sz. 41° 22′ 44″, k. h. 2° 10′ 28″41.37882, 2.1743941.378820°N 2.174390°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Güell-palota témájú médiaállományokat.

A Güell-palota (katalánul Palau Güell, spanyolul Palacio Güell, kiejtése: guell) Barcelonában a híres Rambláktól pár lépésre, a Calle Nou de la Rambla 3. szám alatt magasodó épület, Antoni Gaudí munkája, az UNESCO világörökség része.

A katalán modernizmus jegyében született mű Eusebi Güell gróf megbízásának köszönhető, aki 1882-ben ismerte meg és fogadta barátságába az ifjú építész tehetséget. 1885-1889 között jött létre a palota, a gróf lakóhelynek szánta. Igen szűk területen, egy 18 méter x 12 méteres kis helyen kellett megoldania Gaudínak az épület megalkotását. A kis területet a kupola, a nagy üvegablakok és a lépcsők teszik tágassá a bent lakók számára.

A palota külsejét fehér kőburkolat, szigorú homlokzat uralja. Két kapujának íve Gaudí munkáiban később is viszontlátható, már itt a parabolaívhez fordul. Az ajtókon hullámvonalas kovácsoltvasból készült rácsdíszítés látható, mely kígyóformát idéz, s mely a 19. századi szemlélők számára meghökkentőnek bizonyult.

Az épület legalsó szintje a pince, mely piramis formájú tetővel lezárt gomba alakú oszlopokkal rendelkezik, mintegy a palota tartóoszlopaként, alapjaként.

A palota lépcsőháza monumentális hatást nyújt, csiszolt graffiti márványlapokkal rakták ki. A nagyméretű, háromemeletnyi magas központi hall kettős héjazatú parabola kupolával lett ellátva.

Tetőteraszán megjelenik a művész által oly kedvelt csempe-, illetve kerámiaburkolat. Remek kilátás nyílik innen a belvárosi tetőkre és barcelonai panoráma is kiváló.

Az épületben Színháztörténeti Múzeumot és Könyvtárat találhatunk, mivel 1945-ben Barcelona városa a Güell-családtól megvásárolta a palotát és kilenc év múlva elhelyezte itt a tartományi gyűjteményt.

1984-ben az UNESCO bejegyezte Gaudí művét a világörökség listájára.

2004 októbere és 2010 decembere között restaurálás miatt az épület zárva volt.

2011 óta látogatható és végigjárható az egész épület. A részletes fülhallgatós vezetéssel a magyar vonatkozású részletet is megtaláljuk e fantasztikus épület második emeletén. A hálótermek tágas előterében a míves kandalló fölött a rokkával szorgoskodó Árpád-házi Szent Erzsébet nagy méretű képe (Santa Isabel de Hungría) látható Güell gróf feleségének kívánságára, aki ezzel védőszentjét tiszteli. A középkorban Európa-szerte népszerűvé vált szent kultusza ma is fölbukkan Spanyolországban. A szívderítően modern ábrázolás újszerűségét emeli, hogy alkotója, Alexandre de Riquer nem a szokott betegápoló vagy alamizsnálkodó ábrázolást választotta, hanem a mindennapi, még alighogy elfeledett női munkát, a fonást.

Források

• Bereznay István: Barcelona (Panoráma Külföldi városkalauz, Franklin Nyomda, Bp., 1982) ISBN 963-243-205-3
• https://web.archive.org/web/20170928042803/http://palauguell.cat/sala-de-confian%C3%A7a
• https://web.archive.org/web/20150114024227/http://es.slideshare.net/ManelCantos/barcelona-monumental-4-palau-guell