Fermion
 | Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Fermionoknak nevezzük a feles vagy félegész (1/2; 3/2; 5/2…) spinű elemi részecskéket. Azonos részecskék esetén teljesen antiszimmetrikus kvantumállapotot alkotnak. Teljesül rájuk a Pauli-elv, amely szerint nem lehet két azonos részecske azonos kvantumállapotban, szemben a bozonokkal. A fermionokat Enrico Fermiről nevezték el. Adott hőmérsékleten egy energiaszint átlagos betöltöttségét fermionok esetén a Fermi–Dirac-statisztika határozza meg.
Minden elemi részecske vagy fermion, vagy bozon. Az anyagi részecskék fermionok, a közvetítő részecskék és a Higgs-bozon pedig bozonok.
A Pauli-elv felelős az elektronhéjak stabilitásáért, s így a kémia létezéséért, vagy a degenerált anyag stabilitásáért extrém nagy nyomás esetén (például neutroncsillag).
Példák fermionokra:
| Részecske | spin (h/(2π)) |
|---|---|
| elektron | 1/2 |
| kvarkok | 1/2 |
| proton | 1/2 |
| neutron | 1/2 |
| Δ részecske (barion) | 3/2 |
| neutrínó | 1/2 |
További információk
- Sólyom Jenő: Az alacsony hőmérsékletek titkai, V. Bozonok és fermionok (animációval)
Fizikaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
 | Ez a fizikai témájú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
