Fényes szelek

Fényes szelek
1969-es magyar film
Drahota Andrea Lantos Jutka szerepében
Rendező	Jancsó Miklós
Producer	Bajusz József Föld Ottó
Műfaj	musicalfilm filmdráma
Forgatókönyvíró	Hernádi Gyula Jancsó Miklós
Főszerepben	Drahota Andrea Kovács Kati Balázsovits Lajos
Zene	Vass Lajos
Operatőr	Somló Tamás
Vágó	Farkas Zoltán
Jelmeztervező	Újhegyi Erzsébet
Díszlettervező	Benyó Endre Gáti Tilda
Gyártás
Gyártó	MAFILM 1. Játékfilmstúdió
Ország	Magyarország
Nyelv	magyar
Játékidő	82 perc
Képarány	2,35:1
Forgalmazás
Forgalmazó	Mokép
Bemutató	1969. február 6.
Eredeti magyar adó	MTV1, m1 MTV2, m2 Duna TV Filmmúzeum
Korhatár	II. kategória (F/4126/J)
További információk
IMDb PORT.hu
Sablon • Wikidata • Segítség

A Fényes szelek 1968-ban készült és 1969-ben bemutatott színes magyar filmdráma Jancsó Miklós rendezésében. A filmforgatás fő helyszíne a veszprémi várnegyed és Szent Benedek hegy volt.^[1]

Történelmi háttér

A népi kollégiumi eszme az 1930-as években született meg a népi írók, falukutatók által feltárt szörnyű viszonyok hatására. A bentlakásos internátus létesítésével meg akarták teremteni a tanulás, az értelmiségivé válás esélyét a szegény sorsú, többnyire paraszti származású gyerekeknek. A Népi Kollégiumok Országos Szövetsége (NÉKOSZ), a népi kollégiumi mozgalom a negyvenes évek közepén indult (1946. Elsősorban a Magyar Kommunista Párt (MKP) és a Nemzeti Parasztpárt pártolta, ami sokat segített a kollégiumi szervezet kiépítésében. július 9-én), és rövid virágzás után az évtized végére be is fejeződött, azaz beszüntette a Rákosi-rendszer. A hatása máig is érezhető, hiszen számos kiváló ember került ki az egykori kollégisták közül.

„1948-ra a 158 népi kollégium^[2] behálózza az egész országot, s körülbelül 9500 középiskolás és egyetemista számára nyújt életre szóló szakmai és közösségi tapasztalatot. Kialakul a kollégiumok sajátos rituáléja, megvannak a dalaik, mozgalmi és pedagógiai hagyományaik. Az egész korszakot jellemzi a Sej, a mi lobogónkat című NÉKOSZ-indulóból elhíresült szószerkezet: „fényes szelek”. Ilyen többé-kevésbé autonóm, nemzeti kötődésű kollégiumi rendszer sehol máshol nem alakult ki a szovjet blokkban. 1948 a csúcspont és az élethalálharc kezdete.^[3] A NÉKOSZ ellen az első komoly politikai támadás 1948 tavaszán indult, és egyre erősödő hullámokban folyt egészen a népi kollégiumokat elítélő párthatározatig, amikor az MDP Politikai Bizottsága elfogadta a NÉKOSZ-t megbélyegző határozatot.^[2][4] Jancsó Miklós és Hernádi Gyula mindketten a NÉKOSZ tagjai voltak, a forgatókönyvet saját élményeik alapján is írták, és nékoszos agitációs akciókban is részt vettek.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Cselekmény

Alább a cselekmény részletei következnek!

1947-ben járunk, a második világháború utáni Magyarországon. Népi kollégisták egy lelkes és fanatikus kis csoportja, Laci a NÉKOSZ-titkár vezetésével, a kommunista párt infrastruktúráját, járműveit felhasználva benyomul egy vidéki katolikus papi líceumba. Először csak jószándékúan vitatkozni szeretnének a papnövendékekkel, hogy meggyőzzék őket az új kommunista társadalom szükségességéről. Három témát akarnak megvitatni a papi gimnázium tanulóival: Mi a személyiség szerepe a történelemben? Megismerhető-e a világ? Kereszténység és kommunizmus. Az eszmecsere során Laci kijelenti az egyik szelíd vitapartnerének a kommunista hatalomról, hogy „a világtörténelemben ez az első hatalom, ami tisztességes”. A párt – amelyet egy rendőrtiszt képvisel (András) – azonban gyors eredményeket akar, ezért megfélemlítésül letartóztatnak néhány katolikus diákot. Lacinak a NÉKOSZ-titkárnak ez nem tetszik, ám a türelmetlenebb kollégisták a párt álláspontját elfogadva leváltják őt. Két lány, Jutka és Teri lesz az új vezető, akik még durvábban alázzák meg a passzív ellenállást tanúsító papnövendékeket. Mivel ezúttal már túl messzire mentek, a párt, megelégelve túlkapásaikat, megvonja tőlük a támogatást, leváltja őket. A lányok ezt csalódásként élik meg.

Itt a vége a cselekmény részletezésének!

Szereplők

• Drahota Andrea – Lantos Jutka
• Kovács Kati – Szabó Teréz
• Balázsovits Lajos – Fekete Laci
• Kozák András – András (Kozma)
• Bálint András – zsidó fiú (András)
• Kosztolányi Balázs – Balázs
• Madaras József – Kellér atya
• Uri István – Pista
• Orbán Tibor – paptanár
• Csengery Adrienne – kollégista lány
• Deák B. Ferenc – János
• Csányi Miklós – Miki
• Tóth Benedek – Molnár
• Bálint Tamás, Kern András, Leisen Antal – gimnazisták
• Schwetz András, Pecsenke József, Juhász Jácint – a kollégiumi szövetség vezetői

Díjak

Magyar Játékfilmszemle (1969)

• díj: legjobb férfi alakítás (Balázsovits Lajos)

Magyar Filmkritikusok Díja (1970)

• díj: legjobb rendezés

Adelaide Nemzetközi Filmfesztivál (1970)

• díj: Arany-díj "Dél Keresztje" (Szakmai zsűri díja)^[5]

Jegyzetek

Források

• Fényes szelek a PORT.hu-n (magyarul)
• Filmrészletek, részletes tartalom. jancso.film.hu. [2011. március 18-i dátummal az eredetiből archiválva].
• Fényes szelek , filmarchiv.hu

További információk

• Szekfű András: Fényes szelek fujjátok!, Jancsó Miklós filmjeiről. Magvető Könyvkiadó, Budapest. mek.oszk.hu – 1974.
• B. Nagy László: Vita a „Fényes szelek”-ről Fényes csalatás? Levél Jancsó Miklóshoz| Beszélő, beszelo.c3.hu
• Harmat György: Jancsó él – Fényes szelek, librarius.hu
• Népi Kollégiumok Országos Szövetsége, nekosz.hu

Kapcsolódó szócikkek

• Népi Kollégiumok Országos Szövetsége (NÉKOSZ)
• Ember Mária
• Sej, a mi lobogónkat