Esnunna : Története, Esnunnai törvények, Esnunna uralkodói, Források Wikipédia, a szabad enciklopédia

Esnunna

Esnunna
Tell Aszmar

Alapítás	i. e. 3000 körül
Megszűnés	i. e. 1758
Oka	babiloni hódítás
Lakói	sumerek, akkádok
Elhelyezkedése

Esnunna Pozíció Irak térképén
é. sz. 33° 45′, k. h. 44° 45′33.75, 44.7533.750000°N 44.750000°EKoordináták: é. sz. 33° 45′, k. h. 44° 45′33.75, 44.7533.750000°N 44.750000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Esnunna témájú médiaállományokat.

Mezopotámia földrajza
Eufrátesz Tigris Asszíria Babilónia Sumer Akkád Tengerföld
Sumer
Eridu Kuara Íszín Lagas Larsza Nippur Umma Ur Uruk Suruppak
Akkád
Babilóniai városok Agade Kis Babilon Borszippa Dúr-Kurigalzu Kazallu Kúta Szippar Dilbat Girbat Asszíriai városok Assur Ékallatum Dúr-Sarrukín Kalhu Kár-Tukulti-Ninurta Ninive Nuzu
Egyéb városok
Dér Ékallaté Esnunna Harrán Karkemis Mári Niszibisz Tuttul Vassukanni Ebla
Sablon:Mezopotámia földrajza m v sz

Esnunna (mai neve Tell Aszmar, Vörös-domb) ókori város volt a mai Irak keleti részének közepén. A Dijála-völgyben helyezkedett el. Eredetileg sumer város, később akkádok által irányított vegyes lakosságú, ekkor a neve Asnunna. Bilalama feliratában aš₂-nun-na^KI. A település főistene Tispak, akinek csak az akkád nevét ismerjük.

Története

A hely már valamivel i. e. 3000 előtt lakott volt. A város a korai dinasztiák alatt folyamatosan növekedett és a harmadik uri dinasztia idején az egyik enszi (kormányzó) székhelye lett. Ur összeomlása után függetlenné vált. Varum országának fővárosa lett. A térség jelentős erővel bíró hatalmává vált, II. Ipík-Adad i. e. 1878-tól i. e. 1829-ig (az asszír limmu-listák napfogyatkozások által megerősített dátumai szerint) győzelmet győzelemre halmozott, elfoglalta Arraphát, I. Samsi-Adad trónra lépésének évében Elámot is. Samsi-Adad csak Ipík-Adad halála után 6 évvel volt képes Assurt elfoglalni. Samsi-Adad nyugat-mezopotámiai győzelmeivel jelentősen meggyengítette Esnunnát. Nem sokkal később pedig Hammurapi babiloni király leleményes „oszd meg és uralkodj” taktikája végleg megbuktatta, és elámi-mári szövetségben az i. e. 1760-as években elfoglalta. Hammurapi dokumentumai szerint a rövid időre függetlenedő Esnunnát a 35. uralkodási évében, vagy nem sokkal azután ismét elfoglalta, és végleg megsemmisítette.

Esnunnai törvények

Tell Abu Harmalból, egy Bagdad környéki domb alól került elő az a két törött tábla, melyre az esnunnai törvényeket vésték. Az esnunnai törvények kb. két emberöltőnél régebbiek, mint Hammurapi törvényei, így sokat elárulnak az ókori jog fejlődéséről.