Encsi járás
Encsi járás | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye |
Járási székhely | Encs |
Települések száma | 28 |
városok | 1 |
Népesség | |
Teljes népesség | 21 059 fő (2022. okt. 1.)[1] |
Népsűrűség | 57 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 379,09 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Térkép | |
Az Encsi járás elhelyezkedése Magyarországon |
Az Encsi járás Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre. Székhelye Encs. Területe 379,09 km², népessége 21 562 fő, népsűrűsége 57 fő/km² volt a 2011. évi adatok szerint. Egy város (Encs) és 28 község tartozik hozzá, melyek mindegyike az Encsi kistérséghez tartozott 2012-ig.
Az Encsi járás a járások 1983-as megszüntetése előtt is létezett 1921 és 1938, majd 1945 és 1983 között.
Települései
Település | Rang | Népesség (2011. január 1.) | Terület (km²) |
---|---|---|---|
Encs | város | 6 197 | 25,8 |
Alsógagy | község | 96 | 6,28 |
Baktakék | község | 716 | 18,85 |
Beret | község | 274 | 6,82 |
Büttös | község | 174 | 18,22 |
Csenyéte | község | 451 | 10 |
Csobád | község | 680 | 11,86 |
Detek | község | 279 | 9,72 |
Fancsal | község | 301 | 9,81 |
Fáj | község | 364 | 19,32 |
Felsőgagy | község | 173 | 14,47 |
Forró | község | 2 466 | 19,03 |
Fulókércs | község | 400 | 18,63 |
Gagyapáti | község | 13 | 3,26 |
Garadna | község | 441 | 9,78 |
Hernádpetri | község | 254 | 17,11 |
Hernádszentandrás | község | 465 | 7,04 |
Hernádvécse | község | 1 001 | 16,94 |
Ináncs | község | 1 268 | 10,98 |
Kány | község | 59 | 9,25 |
Keresztéte | község | 70 | 4,01 |
Krasznokvajda | község | 441 | 11,44 |
Litka | község | 49 | 6,7 |
Méra | község | 1 754 | 15,11 |
Novajidrány | község | 1 398 | 14,35 |
Perecse | község | 40 | 12,57 |
Pusztaradvány | község | 257 | 7,18 |
Szalaszend | község | 1 108 | 18,26 |
Szemere | község | 373 | 26,3 |
Története
Az Encsi járás első ízben a trianoni békeszerződést követően jött létre, ekkor lett Encs először járási székhely, mivel a térség hagyományos központjai (Kassa és Szepsi) az országhatáron túlra kerültek. 1938-ban, amikor az említett települések ismét magyar uralom alá kerültek, az Encsi járás megszűnt. 1945-ben, az országhatárok visszaállítását követően ismét megalakították, és ezután 1983-ig folyamatosan fennállt, miközben területe jelentősen meg is nagyobbodott. 1962-től az egykori Abaúj vármegye Magyarországhoz tartozó területének nagy részét magába foglalta, miután megszűnt a szomszédos Abaújszántói és Szikszói járás. Ekkor már az ország legnagyobb területű járásai közé tartozott.
1984-től, a járások megszűnésekor Encs város lett, az addigi Encsi járás pedig (Szikszó kivételével) lényegében átalakult az Encsi városkörnyékké. 1994 és 2012 között, a kistérségek fennállása alatt Encs mindvégig kistérségi központ volt, de a hozzá tartozó terület kisebb volt, mint a járás területe 1983-ban.
A 2013-tól az Encsi járáshoz tartozó települések 2012-ig valamennyien az Encsi kistérséghez tartoztak, viszont a megszűnő Encsi kistérség települései közül kettő (Pamlény, Szászfa) a Szikszói járáshoz, öt (Abaújalpár, Abaújkér, Gibárt, Hernádbűd, Pere) pedig a Gönci járáshoz került.
Történeti adatai
1983-as megszűnése előtt területe 1431,75 km², népessége pedig mintegy 58 ezer fő volt.
Jegyzetek
- ↑ A népesség adatai településenként (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 26. (Hozzáférés: 2023. november 12.)
Források
- A 218/2012. (VIII. 13.) számú kormányrendelet a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról (Magyar Közlöny 2012. évi 107. szám, 2012.augusztus 13.)
- A KSH 2011. évi helységnévkönyve