Csun-csiu
A szócikk keleti írásjegyeket tartalmaz. Többnyelvű támogatás nélkül a kelet-ázsiai írásjegyek helyén négyszög, kérdőjel vagy más értelmetlen jel áll. |
Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani. |
Csun-csiu (Chunqiu) | |
A Csun-csiu (Chunqiu) egyik hagyományos kiadásának első oldala. | |
Szerző | Konfuciusz |
Eredeti cím | Csun-csiu (Chunqiu) 春秋 |
Ország | Lu-fejedelemség (ókori Kína) |
Nyelv | klasszikus kínai nyelv |
Téma | Kína történelme a Tavasz és ősz korszak idején |
Műfaj | történetírás |
Kiadás | |
Kiadás dátuma | i. e. 5. század |
A Wikimédia Commons tartalmaz Csun-csiu (Chunqiu) témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Átírási segédlet | |
Csun-csiu | |
Kínai átírás | |
Hagyományos kínai | 春秋 |
Egyszerűsített kínai | 春秋 |
Mandarin pinjin | Chūnqiū |
Wade–Giles | Ch'un1-ch'iu1 |
Konfucianizmus |
---|
Kínai filozófia |
taoizmus · legizmus |
A konfuciánus kánon |
Négy könyv · Öt klasszikus |
Konfuciánus filozófusok |
Neokonfucianizmus |
Han Jü · Li Ao · Csou Tun-ji · Sao Jung · Csang Caj · Cseng Hao · Cseng Ji · Csu Hszi · Vang Jang-ming |
Kapcsolódó fogalmak |
Sablon:Konfucianizmus
|
A Csun-csiu (Chunqiu) (Tavasz és ősz) ókori kínai történeti mű, amelyről a Keleti Csou (Zhou)-dinasztia első fele, az i. e. 722-től - i. e. 481-ig terjedő időszak a nevét is kapta. Egyike a legjelentősebb és legkorábbi történeti műveknek, amely Lu 鲁 állam egymást követő tizenkét fejedelmének (kung (gong) 公) uralkodás alapján, kronologikus sorrendben tárgyalja a kínai ókor majd két és fél évszázadának történetét. A hagyomány Konfuciusznak tulajdonítja a szerzőségét, épp ezért a konfuciánus kánont alkotó Öt klasszikus egyike. A történelem során, még az ókorban öt kommentár is született hozzá, melyek közül három ma is létezik. A leghíresebb és legfontosabb kommentárja a Co csuan (Zuo zhuan) 《左傳》.[1]
Címe
A mű címében szereplő két írásjegy, a 春 csun (chun) és a 秋 csiu (qiu) jelentése: „tavasz és ősz” vagy „tavaszok és őszök”, ami így együtt, metonímiát alkotva az évszakok egymást követő váltakozására utal, és így az „év” vagy „esztendők” jelentéssel rendelkezik. A kínai történelemmel, irodalommal kapcsolatos magyar nyelvű könyvek, tanulmányok hivatkozásaiban általában a Tavasz és ősz[2], Tavasz és ősz krónikája, vagy Tavaszok és őszök krónikája[3] címen fordítják.
Csun-csiu (Chunqiu)ból magyarul egyelőre csak két rövidebb szemelvény olvasható, amelyet a Co csuan (Cuo zhuan) tartalmaz Csongor Barnabás és Hamar Imre fordításában.[4]
Szerzősége, keletkezési kora
Bővebben: Konfuciusz és Menciusz |
A híres konfuciánus filozófus, Meng-ce (Mengzi) (i. e. 372–i. e. 289) volt az első, aki azt állította, hogy a Csun-csiu (Chunqiu) szerzője maga Konfuciusz. A Konfuciusznak tulajdonított további négy művel együtt be is sorolták a konfuciánus kánonba, és Kína legnagyobb, legjelentősebb bölcsének szerzőségét egészen a 20. századig nem is kérdőjelezték meg. A szöveg modern kori kutatói azonban inkább hajlanak arra az álláspontra, hogy jól lehet, Konfuciusznak jelentős szerepe volt a szöveg végleges megformálásába, de feltehetően a már korábban létezett Lu állambeli krónikák, történeti feljegyzések összevonásával, egybe szerkesztésével jött létre.[5]
Kommentárjai
Bővebben: Három kommentár a Tavasz és ősz krónikához |
Mivel az eredeti mű nyelvezete rendkívül tömör és szikár ezért az értelmezéséhez rendkívül hasznosak a korai kommentárok, szövegmagyarázatok. A legkorábbi bibliográfiák tanúsága szerint a krónikához eredetileg öt különböző szerző is készített kommentárt.
- Cou (Zou) kommentárja (Cou si csuan (Zou shi zhuan) 《鄒氏傳》) 11 kötet (csüan (juan) 卷)
- Csia si (Jia shi) kommentárja (Csia si csuan (Jia shi zhuan) 《夾氏傳》) 11 kötet
- Kung Jang (Gong Yang) kommentárja (Kung Jang csuan (Gong Yang zhuan) 《公羊傳》) 11 kötet
- Ku Liang (Gu Liang) kommentárja (Ku Liang csuan (Gu Liang zhuan) 《榖梁傳》) 11 kötet
- Co si (Zuo shi) kommentárja (Co si csuan (Zuo shi zhuan) 《左氏傳》) 30 kötet
A Co (Zuo)-féle kommentár mellett máig fennmaradt és ismert az i. e. 2. században összeállított Kung Jang (Gong Yang)- (公羊) és a Ku (Gu) Liang- (穀梁) féle kommentár is. Ezeket ma együtt a „Tavasz és ősz három kommentárja” néven emlegetik. A másik két kommentár elveszett, csak a szerzőjük neve ismert: Cou si (Zou shi) (鄒氏) és Csia si (Jia shi) (夾氏).[6]
Tartalma, szerkezete
A Csun-csiu (Chunqiu) a Keleti Csou (Zhou)-dinasztia első felének, az i. e. 722-től - i. e. 481-ig terjedő időszakának, vagyis a mű címe után később elnevezett Tavasz és ősz korszak történetét dolgozza fel kronologikus sorrendben, Konfuciusz szülőföldje, Lu 鲁 állam egymást követő tizenkét fejedelmének (kung (gong) 公) uralkodása alapján. A nyelvezete rendkívül tömör, száraz, lakonikus, csupán a puszta tényeket közli, minden különösebb magyarázat nélkül.[7] A mintegy 16-18 ezer írásjegy terjedelmű szöveg ilyen és ehhez hasonló passzusokból épül fel:
„(I. e. 683-ban) tavasszal, a királyi naptár első hónapjában a fejedelem (kung (gong)) vereséget mért Csi (Qi) seregére Csangsao (Changshao)ban.[8]”
A Csun-csiu (Chunqiu) teljes szövegében jól érezhető a szándékolt moralizálás, amely azt a célt szolgálja, hogy szemléletesen, sőt kényszerítő módon megmutassa az olvasónak az erény ideálját és a bűn megtestesülését, azoknak a sikereit, akik a „helyes úton” jártak és azoknak a dicstelen bukását, akik a hamis utat választották.[9]
Jegyzetek
- ↑ Cheng 1993 67-76. o.
- ↑ Tőkei 1960 22. o.
- ↑ Fung 2003 68. o. Kósa 2003 39. o.
- ↑ Csongor-Hamar 1999
- ↑ Cheng 1993 67-71. o.
- ↑ Cheng 1993 67. o.
- ↑ Tőkei 1960 22. o.
- ↑ Tőkei 1960 22. o.
- ↑ Vasziljev 1977 14. o.
Irodalom
- ↑ Cheng 1993: Anne Cheng. "Ch'un ch'iu 春秋, Kung yang 公 羊, Ku liang 穀 梁 and Tso chuan 左 傳". In Michael Loewe (szerk.). Early Chinese Texts: A Bibliographical Guide. The Society for the Study of Early China and the Institute of East Asian Studies, University of California. pp. 67–76. ISBN 1-55729-043-1
- ↑ Csongor-Hamar 1999: Csongor Barnabás - Hamar Imre. "Szemelvények a Co-csuanból. (A Tavasz és Ősz krónikának Co mestertől való kommentárjaiból)". In: Kínai-Magyar Irodalmi Gyűjtemény. II/3. Balassi Kiadó, Budapest 1999. ISBN 963 506 304 0
- ↑ Fung 2003: Fung Yu-lan: A kínai filozófia rövid története, (Szerk.: Derk Bodde; Ford.: Antóni Csaba.) Budapest: Osiris Kiadó, 2003. ISBN 963-389-479-4
- ↑ Kósa 2013: Kósa Gábor: „Konfuciusz és a Lunyu”. In Kósa Gábor - Várnai András (szerk.): Bölcselők az ókori Kínában. Magyar Kína-kutatásért Alapítvány, Budapest 2013. pp. 38–64. ISBN 978-963-284-374-2
- ↑ Tőkei 1960: Tőkei Ferenc - Miklós Pál: A kínai irodalom rövid története. Gondolat Kiadó, Budapest 1960
- ↑ Vasziljev 1977: Vasziljev, L. Sz.: Kultuszok, vallások és hagyományok Kínában. Budapest: Gondolat Kiadó, 1977. ISBN 963 280 475 9
Források
A kínai Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Csun-csiu témában. |
- Chunqiu Zuozhuan A Co csuan (Zuo Zhuan) eredeti szövege James Legge angol fordításával
- Ókorportál
- Kína-portál