Branik
| Branik | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovénia |
| Statisztikai régió | Goriška |
| Község | Nova Gorica |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 5295 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 932 fő (2020. jan. 1.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 86,7 m |
| Terület | 14,76 km² |
| Időzóna | UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 51′ 18″, k. h. 13° 47′ 18″45.855025, 13.78824445.855025°N 13.788244°EKoordináták: é. sz. 45° 51′ 18″, k. h. 13° 47′ 18″45.855025, 13.78824445.855025°N 13.788244°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Branik témájú médiaállományokat. | |
Branik (olaszul: Rifembergo, német nyelven: Reifenberg) falu Szlovéniában, a Goriška statisztikai régióban, a Vipava-völgyhöz kapcsolódó Branik-völgyben fekszik. Közigazgatásilag Nova Goricához tartozik.[2] 2011-ig a településhez tartozott Pedrovo településrész.
Nevének eredete
A település neve 1955-ben változott meg a korábbi Rihemberkről (a korábban használt Rifenbergről, ami a német Reyfemberch-ből ered, mely néven 1274-óta nevezték) Branikra. Az 1948-as földrajzi név törvény alapján kellett a település nevét megváltoztatni.[3][4] A településhez közeli hegy tetején található a Branik-kastély.
Temploma
A falu templomát Augsburgi Szent Ulrich tiszteletére emelték és a Koperi egyházmegyéhez tartozik.
Híres személyek
- Nevin Birsa, költő
- Rajko Bratož, történész
- Ljudevit Furlani, műfordító és újságíró
- Simon Gregorčič, költő
- Tjaša Iris, festő
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Branik című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
- ↑ Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
- ↑ Nova Gorica községközpont
- ↑ Spremembe naselij 1948–95. 1996. Database. Ljubljana: Geografski inštitut ZRC SAZU, DZS.
- ↑ Urbanc, Mimi & Matej Gabrovec. 2005. Krajevna imena: poligon za dokazovanje moči in odraz lokalne identitete. Geografski vestnik 77(2): 25–43.
