Bródy István : Életpályája, Színházi rendezései, Librettói, Filmjei Wikipédia, a szabad enciklopédia

Bródy István

Bródy István
Született	1882. május 1. Nagykároly
Elhunyt	1941. január 4. (58 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Biró Irén Endrei Margit
Szülei	Bródy Lajos Bermann Jusztina
Foglalkozása	színházi rendező színigazgató

IMDb PORT.hu
Sablon • Wikidata • Segítség

Bródy István (Nagykároly, 1882. május 1. – Budapest, 1941. január 4.)^[1] rendező, színházigazgató. Testvére dr. Bródy Miklós (1877–1949) zeneszerző.

Életpályája

Bródy Lajos és Bermann Jusztina (1855–1936)^[2] fia. 1904-ben a Kis Színkörben kezdett rendezni. 1904–1905 között Győr főrendezője lett Mezei Béla meghívására. 1905–1906 között a Magyar Színház titkára volt, ahová Zoltán Jenő invitálta. 1906–1907 között Aradon volt főrendező Szendrey Mihálynál. 1907–1910 között a Vígszínházban rendezett. 1910–1912 között a Vígszínkör igazgatója volt. 1913–1915 között az Operaház ügyelője, 1915–1918 között rendezője volt. 1918-ban a Margitszigeti Színkör, 1919–1920 között a Revü, 1920-ban a Scala, 1920–1921 között pedig az Eskü téri Színház igazgatója volt. 1921-től Bécsben élt. 1924–1926 között a Fővárosi Operettszínházban is rendezett. 1926-ban felépítette a Sziget Színpadot. 1929-ben a Magyar Színház művészeti vezetője volt. 1931–1934 között a Pesti Színház alapító tagja volt. 1935–1936 között a Kamaraszínház, 1936-ban a Művész Színház rendezője volt.

1907-ben házasságot kötött Budapesten, a Terézvárosban Biró Irénnel, majd első felesége halála után ismét megnősült.^[3] Második felesége Endrei Margit volt.^[4] Gyermekei Bródy Kata és Bródy Judit.

Színházi rendezései

Stolz: Csókbakter
Millöcker: Szegény Jonathán
De Fries K.: Budapest–Wien

Librettói

Rényi Aladár: Tiszavirág (Vajda Lászlóval, 1915)
Bródy Miklós–Márkus Alfréd: Férjhez ment a feleségem (1921)
Lajtai Lajos: Asszonyok bolondja (1923)
Jacobi Viktor: Miami (Vajda Lászlóval, 1925)
Ábrahám Pál: Zenebona (Lakatos Lászlóval, 1928)
Kemény Egon: Kikelet utca 3. (Harmath I.-vel, 1929)

Filmjei

A munkászubbony (1915)
Dódi karrierje (1915)

Kötetei

Mindenki benne van... Egy színigazgató naplójából; címlap Hermann Lipót, karikatúrák Gellért Lajos; Sárik Ny., Bp., 1937
A női szépség albuma anno 1937; szerk. Bródy István; Új Magazin, Bp., 1937
Régi pesti dáridók. Egy letűnt világ regénye; Officina Ny., Bp., 1940

Jegyzetek

↑ Gyászjelentése (1941). (Hozzáférés: 2022. szeptember 4.)
↑ Bródy Lajosné halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 931/1936. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 28.)
↑ Bródy István és Biró Irén házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 951/1907. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. szeptember 27.)
↑ Bródy István és Endrei Margit házasságkötési bejegyzése a szombathelyi polgári házassági akv. 114/1917. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. szeptember 27.)

Források

Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X