Baldachin

A baldachin (francia: baldaquin) gazdagon díszített mennyezet királyi trón, szószék, oltár vagy ágy stb. felett: ez esetben vagy oszlopokon nyugszik, vagy a falhoz van erősítve.^[1] Baldachinnak hívják egyben azt a négy rúdon hordott, legtöbbször vízszintes ernyőt is, melyet nagyobb ünnepélyek alkalmával fejedelmi személyek fölé tartanak; amikor a baldachin nehéz selyem-, brokát- vagy bársonyszövetből készül.^[1]

Keletről származik, ahol az uralkodók és más előkelő személyiségek részint méltóságuk jeléül, részint az erős napsugárzás elleni védekezés céljából ritkán mentek ki baldachin nélkül.^{[1] [2]}

Katolikus egyház

Használata a római katolikus egyházban is meggyökeresedett, s körmenetekben a szentséget vivő pap többnyire baldachin alatt megy.^[3] Az építészet a gótika és a reneszánsz óta különösen használja a szobrok fölött, oszlopokon, tornyokon, s külső támasztópillérek koronázására alkalmazza. Legnevezetesebb Bernininek a római Szent Péter-bazilika kupolája alatt álló, az apostol sírja fölött emelkedő óriási oltár baldachinja, amely négy hatalmas csavart bronzoszlopból és volutás tetőből áll.^[3]

Mint 2 vagy 4 rúdra erősített hordozható sátormennyezet fehérszínű selyem vagy félselyem szövetből készül, a szélén aranyrojtokkal; az oltáriszentség ünnepélyes hordozásakor kell használni, még ha a körmenet a templomban van is. A baldachin alatt szabad vinni még a szent keresztet, s a kínszenvedés ereklyéit, de más ereklyéknek, képeknek vagy szobroknak a baldachin alatt való hordozása tilos.^[3]

Falba illesztett baldachin illeti meg a bíborosok és a megyéspüspök trónszékét is a templomban. Pápaválasztáskor a bíborosok trónbaldachinját a megejtett választás után leeresztik s csak a megválasztott trónjának baldachinja marad a helyén.^[3]

Képek

• 
  Szt. Péter-bazilika baldachinja
• 
  A lier-i templom oltára felett
• 
  Templomi katedra felett
• 
  Hordozott katolikus baldachin
• 
  V. Károly császár baldachinja (16. század)
• 
  Egy trón felett
• 
  Ágy felett, Versailles

Hivatkozások