Bélyegszakértő

A bélyegszakértő vagy filatélikus olyan bélyeggyűjtő, aki szakterületén olyan fokú filatéliai tudásra tett szert, hogy a bélyeg (illetve filatéliai dokumentum) valódiságát megbízhatóan meg tudja állapítani. Ebbe beletartozik, hogy a papír, vízjel, nyomás, bélyegkép, felülnyomás, színek, fogazat, kiadás vagy más filatéliai szempontból azt a hamistól meg tudja különböztetni, és egyértelmű véleményt tud mondani.

A Magyarországon hivatalosan működő bélyegszakértőnek szakértői engedéllyel kell rendelkeznie, mely lehetett:

  • Az igazságügy-miniszter által kiadott igazságügyi szakértői igazolvány.[1]
  • A Nemzeti Hírközlési Hatóság hivatala által kiadott bélyegszakértői engedély.[2]
  • A Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetségének engedélye

Az első két szakértői engedély különbözőségét legjobban a törvényi háttér mutatja:

  • Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény: 1. § (1) „Az igazságügyi szakértő feladata, hogy a bíróság, az ügyészség, a rendőrség és a jogszabályban meghatározott más hatóság (továbbiakban együtt: hatóság) kirendelése, vagy megbízás alapján, a tudomány és a műszaki fejlődés eredményeinek felhasználásával készített szakvéleménnyel segítse a tényállás megállapítását, a szakkérdés eldöntését.”[3]
  • A már nem hatályos, szakértői működéssel kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról szóló 1971. évi 24. Kormányrendelet: 5. § „A szakértő vizsgálatának a megbízás figyelembevételével az ügy minden lényeges körülményére ki kell terjednie, a szakértőnek a tudomány mindenkori állásának figyelembevételével a szóba jövő vizsgálati eljárásokat és módszereket alkalmaznia kell, és azok alapján körültekintően és részrehajlás nélkül kell megadnia szakvéleményét; köteles a megbízójának figyelmét felhívni minden olyan körülményre, amely az általa ismert adatokra tekintettel a szakvélemény felhasználását befolyásolhatja és szükséges a megbízó érdekeinek megvédéséhez. Egyebekben a szakértő működésére és felelősségére a polgári jog és a büntetőjog rendelkezései az irányadók.”[4]

A bélyegszarkétő postai szakértőnek minősül, részletes szabályait a postatörvény[5] szerint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének rendeletben kellene szabályoznia.

Jegyzetek

  1. ↑ 19/2006. (IV. 24.) IM rendelet az igazságügyi szakértői igazolványról. millenia. (Hozzáférés: 2012. március 22.)
  2. ↑ Bélyegszakértők engedélyének kiadása és névjegyzékből való törlése. Nemzeti Hírközlési Hatóság. (Hozzáférés: 2012. március 22.)[halott link]
  3. ↑ 2005. évi XLVII. törvény az igazságügyi szakértői tevékenységről. CompLex Kiadó Kft. Közlöny. (Hozzáférés: 2012. március 22.)
  4. ↑ 24/1971. (VI. 8.) Korm. rendelet a szakértői működéssel kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról. Magyar Írásszakértői és Bűnmegelőzési Társaság. [2014. október 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 22.)
  5. ↑ 2012. évi CLIX. törvény a postai szolgáltatásokról, 26. § (5) bekezdés c) pont

Külső hivatkozás

  • nmhh.hu – Postai szolgáltatások és bélyegszakértők nyilvántartása

Források

  • Bér Andor, Fogarasi Barna, Gazda István, Surányi László. Bélyeglexikon. Budapest: Gondolat Kiadó (1988). 128. o. ISBN 963 282 031 2