Augusta (Maine)

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Augusta (egyértelműsítő lap).

Augusta
Augusta látképe
Közigazgatási adatok
Ország	Amerikai Egyesült Államok
Állam	Maine
Megye	Kennebec
Alapítás éve	1754
Névadó	Szász-gothai Auguszta (ember)
Irányítószám	Lista 04330 04332–04333 04336 04338
Körzethívószám	207
Népesség
Népesség	18 899 fő (2020. ápr. 1.)[1]
Népsűrűség	129,4 fő/km²
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság	20 m m
Terület	150,9 km²
- ebből vízi	7,5 km²
Időzóna	Eastern
Azonosítók
GNIS	581636 582334
GeoNames	4957003 4957001
Elhelyezkedése
é. sz. 44° 18′ 38″, ny. h. 69° 46′ 46″44.310555555556, -69.77944444444444.310556°N 69.779444°WKoordináták: é. sz. 44° 18′ 38″, ny. h. 69° 46′ 46″44.310555555556, -69.77944444444444.310556°N 69.779444°W
Augusta honlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz Augusta témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Augusta az Amerikai Egyesült Államok Maine nevű tagállamának politikai és közigazgatási központja, mely Kennebec megyében, a hasonló nevű folyó partján terül el. Lakosainak száma 18 899 fő (2020. április 1.).^[1]

Földrajz

A város az Egyesült Államok északkeleti részén, Maine állam Kennebec megyéjében fekszik. A város teljes területe 150,9 km², melynek 4,98%-a víz. Átlagos tengerszint feletti magassága 20 méter.

Történelem

A területre először 1607-ben érkeztek felfedezők. 1629-ben kereskedelmi állomást létesítettek itt (a massachusettsi Plymouth kolónia tagjai), mely állandó lakosokat jelentett. A jövedelmező szőrmekereskedelem visszaszorulása után, 1661-től 75 évig lakatlan maradt. A Kennebec folyó mentén, az abenaki indiánok 1722-ben megtámadták Fort Richmond városát, és megsemmisítették Bruncwickot. Az ellentámadások során az angol erők 1724-ig átvették az ellenőrzést a folyó és környéke felett. 1754-ben a folyó keleti partján egy fából készült erődöt emeltek Fort Halifax néven. 1775-ben Benedict Arnold 1100 fős seregével innen kiindulva vezetett expedíciót a Kennebec folyó mentén. 1797 februárjában a település nevét Augustara változtatták. 1799-ben a város lett az újonnan megalakított Kennebec megye központja. 1820-ban Maine-t felvették az Egyesült Államok tagállamai közé, majd 1827-ben kinevezték az állam fővárosának. 1832-ig (amíg el nem készültek a törvényhatósági épületek) azonban Portlandban volt a közigazgatás központja. A kiváló talajnak köszönhetően a város mezőgazdasága virágzott. 1837-ben egy gátat emeltek a folyón, s a víz így kialakuló esését fűrészmalmok használták ki. 1851-ben több nagy vasipari gyárat építettek. 1883-tól pedig megjelentek a textilgyártó üzemek is.

Demográfia

2000-ben a 24 260 lakos 8565 háztartást és 4607 családot alkotott. A népesség 95,21%-a fehér, 0,50%-a fekete, 0,48%-a indián, 0,35%-a ázsiai, 0,01%-a csendes-óceáni, 3,45%-a pedig egyéb származású.

Híres lakók

• James G. Blaine, külügyminiszter, elnökjelölt
• Horatio Bridge, haditengerészeti tiszt
• Richard Dysart, színész
• Melville Fuller, Illinois-i politikus
• John F. Hill, kormányzó
• George Huntington Hartford, üzletember
• Eastman Johnson, művész
• George W. Ladd, kongresszusi képviselő
• Dorianne Laux, költő
• Rachel Nichols, színésznő
• Frederick G. Payne, Maine-i politikus
• David Peoples, sportoló (golfjátékos)
• John F. Potter, kongresszusi képviselő, bíró
• Luther Severance, kiadó, kongresszusi képviselő, szenátor
• Olympia Snowe, szenátor
• Manch Wheeler, amerikai futball játékos
• Reuel Williams, Maine-i politikus
• Willard G. Wyman, katonatiszt (tábornok)

Oktatás

A városban 7 középiskola, 3 magániskola és egy egyetem (Maine-i Egyetem Augustai Központja) működik.

Jegyzetek

További információk

• Hivatalos oldal